Állatkertek régen és ma

Bizonyára sokan voltatok már állatkertben. Az állatkertek szerepe a kezdetektől a modern időkig sokat fejlődött, változott.

A világ legelső állatkertje Mária Terézia nevéhez fűződik, jobban mondva férjééhez, I. Ferenc császáréhoz. Ő szerzett be először állatokat 1752-ben, és tartotta őket zárt parkban bemutatás céljára. Azóta a bécsi állatkert, amely a schönbrunni kastély mellett terül el, igencsak megnőtt. Ma már a világörökség része.

A kezdetben néhány állattal bíró kert ma több mint ötszáz állatfajnak ad otthont. Közülük több fajt is a kihalás fenyegeti, vagyis nagyon kevés él belőlük a szabadban.

Ezzel el is érkeztünk az állatkertek mai feladataihoz. Kezdetben csak be akarták mutatni a világ más-más tájairól hozott, egzotikusabbnál egzotikusabb állatokat ezekben a parkokban. Nem rendelkeztek még pontos ismeretekkel az egyes fajok igényeit illetően, ezért sajnos a befogott állatok ritkán éltek meg hosszabb kort. Az állatkertek működtetői felismerték, hogy bizony a sok vesződséggel megszerzett állatokat jó volna minél hosszabb ideig életben tartani.

Az első lépés, hogy minden érkezőnek másféle lakás kell. És persze össze kell egyeztetni azt is, hogy milyen állatok kerülhetnek egymáshoz közel. Elképzelhetitek, hogy a zebrák nem igazán repesnének az örömtől, ha szomszédjukba az oroszláncsalád költözne! Az egyes állatfajok bemutatási helyének kialakításakor ma már tekintettel vannak az adott faj igényeire. Odafigyelnek, hogy minden állat számára legyen elegendő mozgástér, megfelelő táplálék és klíma. A Yokoha állatkert (más néven a Zoorasia) Japán legnagyobb és legkedveltebb állatkertje. 53 hektáron 150 faj 1500 egyedének ad otthont. A hely szépségét egyebek mellett az adja, hogy az állatokat körülvevő növényzet szinte teljesen azonos a származási helyükön honos növényzettel, így az állatok igazán otthon érezhetik magukat.

A veszélyeztetett, ritka állatfajok természetes életközösségeinek megőrzése nehéz feladat. Az állatkertek ezért megpróbálkoztak azzal, hogy zárt körülmények között szaporítsák ezeket a fajokat. Az első ilyen sikertörténet az óriáspandákhoz kötődik. A Csing-dinasztia által alapított pekingi állatkertben sikeres pandaprogramot folytatnak. A program keretében más állatkertek is vállalták a pandák tartását, így több helyen gondoznak pandaszülőket és bébipandákat. Ilyen például a világ egyik legnagyobb állatkertje, a Toronto mellett fekvő 287 hektáros állatpark, mely több mint 500 fajjal büszkélkedhet. A jellegzetes észak-amerikai fajok mellett – mint a grizzly medve, jávorszarvas és a mosómedve – a legnagyobb sztárnak a pandaházaspár számít, Er Shun és Da Mao, akiket Kínából kaptak kölcsön.

A pandaprogram bocsai közül a megfelelő életkort elérők visszatérhetnek az anyatermészetbe. Ahogyan a sérülten bekerült, de meggyógyított állatok is. Bizony, az állatkertekben gyógyítanak is! Hazánkban is találunk kifejezetten állatgyógyításra szakosodott parkot: a hortobágyi madárkórházat.