Harcos lányok, vitéz asszonyok

Ekkor: 2018. szeptember 4. | Itt: Cikcakk, Kiemelt | 0 hozzászólás

Harcos lányok, vitéz asszonyok

Tudtad, hogy voltak női lovagok, és olyan nők is, akik kardot ragadtak, amikor szükséges volt?

 

Lányok fejszével

Egyetlen női lovagrendről tudunk, a Fejszerendről. Persze nem favágónők vagy törpasszonyok voltak a tagjai, hanem valódi harcos lányok, asszonyok, akiknek a legfontosabb fegyverük a fejsze volt. Tortosa városa Északkelet-Spanyolországban fekszik, és az 1140-es években igen gyakran megtámadták a muszlim seregek. Addig nem is volt gond, amíg a keresztes lovagok védelmezték a várost, ám a keresztesek egyszer csak kivonultak Tortosából. Férfi alig akadt a városban, fegyver se nagyon, így amikor jöttek a mórok (ahogy akkoriban a muszlimokat nevezték), a lányok és az asszonyok ragadtak fegyvert. Azt, ami éppen a kezük ügyébe került, jobbára fejszét. Két teljes évig tartották a várat, míg végül a muszlim csapatok elvonultak.

A Fejszerendet 1149-ben alapította Raymond Berenger barcelonai gróf, a torosai vitéz asszonyok tiszteletére. A rend tagjai csak nők lehettek. Mentesültek minden adó alól, férfiruhában járhattak, és viselhették azokat az ékszereket és kitüntetéseket is, amelyek akkoriban csak a férfiakat illették.

 

A szent szűz

Jeanne d’Arc (vagyis Szent Johanna) egy francia parasztlány volt, és sokáig eszébe sem jutott, hogy neki harcolnia kellene. Ám születésekor, 1412-ben a franciák már közel száz éve harcoltak az angolokkal. Az ország lángokban állt, és a franciáknak nem voltak túl jók a kilátásaik. Jeanne tizenkét éves volt, amikor megjelent előtte Szent Mihály arkangyal, és felszólította, hogy csatlakozzon a francia seregekhez, és vezesse győzelemre őket.

A kis parasztlány lovagi páncélzatot öltött, és hamarosan bevették a hadi tanácsba is, ahol bölcs tanácsainak köszönhetően az addig vesztésre álló francia csapatok sorozatosan győztek az angolok felett. Jeanne-t hadseregparancsnoknak is megválasztották.

Egy kisebb ütközet után Jeanne utolsónak akarta elhagyni a csatateret, ám az angolok egy váratlan támadással elfogták őt és csapatát. Hamis vádakkal törvényszék elé állították, és máglyán elégették, mint boszorkányt.

Halála után maga a francia király kérte a pápától Jeanne felmentését a vádak alól. Jeanne d’Arc-ot 1920-ban szentté avatták. A mai napig ő Franciaország egyik védőszentje.

 

Várvédő asszonyok

A törökök 1660-ban nagy csapást mértek a magyar seregekre, és megölték II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet is.  A váradi őrség nagy része a fejedelem holttestét vitte Gyulafehérvárra, így a vár védtelen maradt. A várat az asszonyok és a helyi polgárok védelmezték, de megvédeni nem tudták. Ám olyan hősiesen harcoltak, hogy a szultán szabad elvonulást engedélyezett nekik.

Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja több mint két évig védte Munkács várát az osztrák csapatokkal szemben.