Hazánk világöröksége
Hazánkban nyolc helyszín nyerte el a világörökségi címet: Budapest – a Duna-partok, a budai várnegyed és az Andrássy út (1987 és 2002) Hollókő ófalu és környezete (1987) Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995) Az ezeréves pannonhalmi bencés főapátság és természeti környezete (1996) A Hortobágyi Nemzeti Park és a hortobágyi puszta (1999) Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000) A Fertő-tó (2001) A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002)
Olvass továbbA világ hét csodája
Eszedbe jutott már, hogy milyen jó lenne részt venni egy időutazáson? Most megteheted, ha csatlakozol Sárihoz és Somához, akik végiglátogatják az ókori világ hét csodáját. Ezek a csodálatos épületek több ezer évvel ezelőtt épültek, amikor még nem volt számítógépes tervezés, nem voltak óriásdaruk, és a vasbetont sem ismerték. Ma már egyedül a gízai piramisok láthatók közülük. Gízai piramis Egyszer egy zsidó fiú, József rabszolgasorba került Egyiptomban. De olyan jól megállta a helyét, hogy később ő lett a fáraó helyettese. Valószínűleg József is láthatta a gízai piramisokat, amelyek három fáraónak állítanak emléket. A világörökség részét képező Hufu- vagy (görögösített nevén) Kheopsz-piramis Kr. e. 2560 körül épült fel, mintegy 2,3 millió mészkő téglából. Elképzelhetitek, hogy ez nem egyik napról a másikra történt! Körülbelül 20 éven át építettek ezt a 146 méter magas építményt. A piramist alkotó hatalmas köveket több száz kilométer távolságból szállították a helyszínre. Hogy hogyan, azt pontosan ma sem tudjuk… Szemirámisz függőkertje Emlékeztek a Bibliában Nebukadneccar királyra, aki meghódította Jeruzsálemet, és Babilonba vitte a zsidó népet? Nos, ez a király felségül vett egy szépséges perzsa lányt, Szemirámiszt. De a lány mindig szomorú volt, hazavágyott szülőföldje, Perzsia zöld vidékeire. Ezért a király parancsára kialakították ezt a többszintes, öntözőrendszerrel ellátott kertet, amelyben felesége otthon érezhette magát. Vannak történészek, akik úgy gondolják, hogy a függőkert az Eufrátesz partján állt, és a folyóból, szivattyúk segítségével látták el vízzel. A kert sajnos a Kr. e. I. században földrengés következtében elpusztult, így máig nem tudjuk, hogy pontosan ki és miért építtette. Epheszoszi Artemisz-templom És arra a történetre emlékeztek, amikor Pál apostolt megkövezték Efezusban? Itt állt ugyanis az Artemisz istennőnek épített templom, amely az akkori világ egyik legfontosabb kegyhelyének számított. Messze földön híres volt, csodájára jártak az ókori emberek. Efezusban mindig is állt egy Artemisz-templom, ám az eredeti épület egy éjszaka alatt megsemmisült. A monda szerint ezen az éjszakán született Nagy Sándor, a hódító, és ez elterelte Artemisz figyelmét, így nem akadályozta meg a tűzvészt. A város lakói azonban elhatározták, hogy új otthont teremtenek az istennőnek, márványból és cédrusból. A templom közepén Artemisz istennő szobra állt. Ennek a szobornak a kicsinyített mását árulták azok az ezüstművesek, akik meg akarták kövezni Pál apostolt. Zeusz szobra Olümpiában A görög mitológia főistenének tiszteletére Olümpia városában sportversenyeket tartottak. Hogy Pál apostol járt-e Olümpiában, nem tudjuk, de írásaiban többször utalt az olimpiai játékokra. A település templomában állították fel Zeusz szobrát, Pheidiasz alkotását. A szobor tizenkét méteres volt, ami egy mai négyemeletes ház magasságának felel meg. A főisten jobb kezében apró Niké-szobrot, győzelmi figurát tart, bal kezében pedig jogarát, amelynek tetején egy sas ül. Halikarnasszoszi mauzóleum A mai Törökország területén, az ókori Halikarnasszoszban épült fel a világ ötödik csodája, Mauszólosz uralkodó híres síremléke. Halála után felesége építtette a 43 méter magas, 36 oszloppal körülvett épületet. Hatalmasságát bizonyítja, hogy ma a nagy sírokat mauzóleum néven emlegetjük. Rodoszi kolosszus Pál apostol háromszor is járt Rodoszban, ahol emlékét ma egy öböl is őrzi. A kikötő bejáratát Héliosz isten 30 méter magas, bronzból és vasból készült óriási szobra, a kolosszus őrizte. Pál apostol ezt a szobrot már nem láthatta, mivel Krisztus születése előtt 225-ben erős földrengés rázta meg a várost, amelynek következtében a szobor eltört, és a mélybe zuhant. Alexandriai világítótorony A háromszintes világítótorony a tengeri hajósoknak mutatott utat. Az alsó szint négyszögletű, a középső nyolcszögletű, a teteje kör alakú volt. A több mint 120 méter magas épület sokáig a világ legmagasabb építményének számított. Több földrengés is megrongálta, míg végül 1480-ban teljesen összedőlt. A helyén Egyiptom szultánja erődöt építtetett, amihez felhasználta a világítótorony maradványait...
Olvass továbbCikCakk 2014/05 – Világ-örökség – Lapozz bele!
A mesékben az öreg király mindig fele birodalmát és a lánya kezét ígéri a királyfinak. Mi nem csak a fele, hanem egy teljes birodalmat kaptunk Istentől: az egész Világot, és minden rajta lévő kincset. Ezekből a kincsekből válogattunk a mostani lapszámba. Megismerhetitek azokat a tájakat, amelyek a világörökség részét képezik. Olvashattok például Madagaszkárról, ahol igen furcsa állatok élnek, és a Nagy Korallzátonyról is, ahol Némo, a kis bohóchal töltötte mindennapjait. Megtudhatjátok, hogy Jézus milyen örökséget bízott ránk. Arról is olvashattok, hogy mit adott a kereszténység a világnak, és hogy mi magyarok milyen találmányokkal gazdagítottuk a világ...
Olvass tovább2014/05-ös lapszám – megfejtések
A 16-17. oldal megfejtése. A 30-31. oldal megfejtése.
Olvass továbbBennszülöttek között – Cserepka Jánosék szolgálata
A misszionáriusoknak – így a Cserepka házaspárnak is – sok próbát kell kiállniuk szolgálatuk során. Egész bolíviai tartózkodásuk alatt meg kellett küzdeniük azzal, hogy a tengerszint feletti magasság növekedése és a trópusi éghajlat komolyan megviselte a szervezetüket. A nappali párás, pokoli meleg után az éjszakák igen hűvösek voltak. És ehhez bizony nem volt könnyű hozzászokni. Cserepkáék első szolgálati helye La Pazban, a fővárosban volt. A szállásuk azonban nehezen lett volna luxushotelnek nevezhető, hiszen a megadott címen egy romokban álló épületet találtak, amely telis-tele volt élősködő bogarakkal. Az ablakokon nem volt üveg, csak roló, így sokat szenvedtek a mindent ellepő portól, sártól. Ráadásul a helyi szokásokat is mind-mind meg kellett tanulniuk, hiszen itt másképpen vásároltak, köszöntek, éltek, érintkeztek egymással az emberek. Komoly kihívást jelentett az ország hivatalos nyelvének elsajátítása is. Margit könnyebben tanult, de János nehezen boldogult a spanyol nyelvvel. A piacra járogatott ki beszélgetni az emberekkel, gyakorolni a szófordulatokat. Az igehirdetések alkalmával eleinte előfordult, hogy felhívta az emelvényre maga mellé a feleségét tolmácsnak, nehogy az ő nyelvi nehézségei miatt ne jusson el az ige üzenete a rábízottakhoz. Időnként lövöldözésre riadtak fel. Bolíviában gyakori volt a polgárháborús, forradalmi hangulat. Az ország lakossága többféle rétegből állt, és újra meg újra különféle harcok lobbantak fel közöttük. A politikailag nehéz időszakokban a hivatalok is lassabban működtek. Margit orvosi diplomájának a honosítására hosszú időt kellett várniuk, míg végül megérkeztek a szükséges papírok, és elkezdhették a munkát új szolgálati helyükön, Chaparén. A mesés szépség mellett rengeteg veszélyt is rejtegetett a trópusi vidék. A szúnyogok és egyéb rovarok szerették ezt a klímát. Az őserdő mélyén ott lapultak a vadállatok, a vízpartokon krokodil, az utakon, ösvényeken mérges kígyók… A kígyó marása után rövid időn belül be kell adni az ellenmérget, így lehet csak megmenteni az áldozatokat. Ám gyakran még a kígyófaj azonosítása sem ment könnyen. Cserepka János látva a nagy szükséget, elvégzett egy orvosi kurzust, ahol megismertették az országban élő 38 000 kígyófajjal. Valódi kígyóspecialistaként érkezett vissza a családjához, és új tudása segítségével sok-sok emberéletet tudtak megmenteni. Az őserdő sok veszélye miatt nem volt ajánlatos bozótvágó kés nélkül közlekedni, és bizony az orvosláshoz szükséges körülmények sem voltak éppen ideálisak. A sebek összevarrásánál sokszor csak egy elemlámpa vagy pislákoló mécses aprócska fénye világított. Nagy ellensége volt a Cserepka házaspárnak a babona és a tudatlanság is. Az emberek nagy rettegéssel fogadták az orvosi beavatkozásokat. Hallani sem akartak a vérátömlesztésről, mert azt hitték, a másik ember lelke megy át beléjük, vagy a gonosz szállja meg őket tőle. Pedig a vérrel sokszor emberéleteket lehet megmenteni. A véradás amúgy sem volt könnyű feladat az őserdő közepén. A legszükségesebb esetekben Cserepka János maga adta a veszélyben lévőnek a gyógyulásához szükséges vért. A bennszülöttek a tűtől is nagyon féltek. Így amikor malária- vagy sárgalázjárvány söpört végig a vidéken, először bizony nehéz volt megállítani a terjedését. Hálával telt meg a szívük, amikor végre eljött a nap, és az emberek elfogadták a felajánlott védőoltásokat. Akkorra megérett a bizalom, és a sok imádság meghozta gyümölcsét, sokan éltek a védelem ezen...
Olvass tovább
Legutóbbi hozzászólások