2014/02-es lapszám – megfejtések
12-13. oldal 14-15. oldal 1. „Hozsánna! Áldott, aki jön az Úrnak nevében! Áldott a mi atyánknak, Dávidnak eljövendő országa! Hozsánna a magasságban!” (Márk 11,9-10) 2. A)1. B)3. C)3. 3. A 11 tanítvány. 4. A kép a Golgotát ábrázolja. Festője Munkácsy Mihály 5. Cirénei Simon 6. 26-27. oldal Mijjirevaló – mellény; röpike – ing; párta – fejdísz 28-29. oldal Melyik virágnév rövidítéséből karikáztál be a legtöbbet? K = Kamilla, L = Liliom, P = Pipacs, H = Hóvirág A B C D 1. K L P H 2. H P L K 3. L H P K 4. P K H L 5. H L K P 6. K P L H 7. L K H P 8. P H K L 9. K P H L 10. H K L P 11. L P H K 12. P L K H 30-31. oldal Ki ő? Petőfi Sándor Apróhirdetés (sorrendben): János vitéz, Lúdas Matyi, A didergő király Verselő: 1. Veöres Sándor: A galagonya 2. József Attila: Altató 3. Móra Ferenc: A csókai...
Olvass továbbPászka recept
Alapanyagok: – fél kg liszt – kb. 2,5 dl víz – csipetnyi só A lisztet elkeverem a sóval. A vízzel együtt gyúrható, nem ragacsos, de nem is túl kemény tésztát gyúrok. Pingponglabda méretű gombócokat formázok, ezeket vékonyra nyújtom, villával megszurkálom. Forró, száraz serpenyőben vagy szabad tűzön felforrósított vaslapon pár perc alatt foltosra sütöm.
Olvass továbbNálunk ez így szokás
Hurrá, ünnep! Nemcsak a te életedben, hanem mindenhol és minden korban fontosak voltak az ünnepek. Már az ókori világban is különböző ünnepélyekkel koronázták meg a nyertes csatákat, és új épületek emelkedtek egy-egy esemény emlékére. De tudod, milyen szokások alakultak ki Magyarországon – például a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva? Virágvasárnapon (húsvét vasárnap előtt egy héttel) volt a KISZEHAJTÁS. A „kisze” egy menyecskének öltöztetett szalmabábu, amelyet a helyiek együtt készítettek el. A bábu néhány helyen az abban az évben férjhez ment menyecske ruháját kapta. De akadt olyan település is, ahol a legócskább, legcsúnyább darabok kerültek rá. Néhol úgy tartották, hogy az a hajadon, aki elsőnek emeli fel, még abban az évben férjhez fog menni. A kiszét aztán énekszóval vitték végig a falun a lányok. Ott aztán szertartásosan vízbe dobták vagy elégették. Ha vízbe dobták, előtte levetkőztették, szétszedték. Ha elégették, akkor a tüzet körültáncolták. A bábuval a telet, a böjtöt, a betegséget jelenítették meg, megsemmisítésével azt fejezték ki, hogy mindennek vége van. Húsvét hétfőn még ma is megannyi településen útra kelnek a fiúk, és meglocsolják a lányokat, asszonyokat. Valamikor VÍZBEVETŐ, VÍZBEHÁNYÓ HÉTFŐNEK nevezték a napot, ami utal a locsolás egykori módjára. Régen még az is előfordult, hogy erőszakkal hurcolták a lányokat a kúthoz, vályúhoz, és ott vödörszám hordták rájuk a vizet. (A locsolóversike és az illatos vízzel, kölnivel való locsolás újabb keletű szokás falun és városon egyaránt.) A locsolásnak akkoriban helyileg kialakított szokásai voltak. Például az Ipoly vidékén már előző este jártak a legények. Ez volt a tojáshajtás, amikor lányos házanként nyolc–tíz tojást szedtek össze. Annál a háznál, ahová előre „bejelentkeztek”, szalonnát is kaptak, ott a tojást rántotta formájában helyben megették. A tojáshéjat pedig annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamiért haragudtak. A szokás lényege nem a köszöntő, hanem maga a locsolás volt. Általában lányos házhoz mentek locsolni a legények, de előfordult, hogy fiatalasszonyhoz is eljutottak. A jutalom mindenhol (az étellel-itallal kínáláson felül) a piros vagy hímes tojás volt. Festésére a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat használtak. Leggyakrabban hagymalével festettek, de a vadalmafa héjából sárga, a bürökből zöld, a lencse levéből pedig kék színt is nyerhettek. A húvéti ünnepkör zárónapja a FEHÉRVASÁRNAP. Ekkor volt szokás − elsősorban Zala és Somogy megyében, de a moldvai magyaroknál is − a szertartásos barátságkötés, a komálás vagy mátkálás. Ilyenkor komatálat adtak az emberek egymásnak, amelyen többnyire hímes vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. Ezt általában nagyobb lányok küldték el a kisebbekkel a választott barátnőjükhöz, verssel beköszönve. Ha elfogadták a kapott ajándékokat, hasonlót adtak helyette. A szertartás mások szeme láttára történt, és innentől kezdve mindenki tudta, hogy egész életre szóló barátságot fogadtak. A húsvéti ünnepkör gazdag hagyományából mára megmaradt a húsvéti locsolás, a hímes tojás, valamint az ajándékozás szokása. Ma is népszerűek a jellegzetes húsvéti ételek, a sonka és a főtt tojás. Néhol még a húsvéti bálozás és a húsvéti rokonlátogatás sem merült...
Olvass továbbA barátom és én pályázat – Galéria
Köszönjük a rengeteg gyönyörű rajzot, amit kaptunk tőletek.E pályázatunkban Balogh Johannát, Csontos Annát, Bátai Fanni Flórát, Péteri-Takáts Bertalant és Makó Boglárkát jutalmazzuk kétórás bringóhintózással. Irány a Margit-sziget! Bátay Fanni Flóra Boros Klaudia Péteri-Takáts Bertalan Makó Boglárka Makra Mandula Balogh Johanna Magyar Noémi Csontos...
Olvass továbbHúsvét Jézus korában
A zsidó hagyomány húsvétja a páska ünnep. Ez eredetileg hasonlított a mi aratási hálaadásunkhoz: első kéve ünnepének is szokták nevezni. Még fontosabb azonban, hogy ekkor emlékeznek a zsidók arra, hogy az egyiptomi rabszolgaságból Isten segítségével kimenekültek. Hogyan ünnepelték ezt Jézus korában (és ma is)? Először is kitakarítanak minden tisztátalan és romlandó dolgot a házból, így a kovászos kenyeret is. (Régen nem élesztővel, hanem kovásszal kelesztették a kenyeret.) A páska ünnepe a széder estével kezdődik. Ezen az estén minden család egy hibátlan, egészséges, hímnemű bárányt vágat le a templomnál, és ezt roston vagy kemencében megsütve tálalja fel. Mivel a vacsorán a menekülést idézik fel, ezért sietve esznek, úti ruhában. Ezután hét napon át csak kovásztalan kenyeret, vagyis páskát fogyasztanak. A szédertálra a következő dolgok kerülnek: Három kovásztalan kenyér (páska), egy kemény tojás, egy darab parázson sült csontos hús, reszelt torma vagy fejes saláta. A kárpász nem más, mint egy fej hagyma vagy főtt krumpli, esetleg retek, petrezselyemgyökér. A chároszet pedig reszelt dió, alma és körte keveréke egy csepp borral leöntve. A páskavacsora szertartásának rendjét, énekeit a Haggádában írták le, hogy minden nemzedék elolvashassa. Ezen a vacsorán fontos szerepet kapnak a gyerekek. A vacsora kezdetén a legkisebb fiú felteszi a kérdést az apának: „Miben különbözik ez a nap az összes többitől?” Az apa pedig elmeséli neki és a többieknek az egyiptomi kivonulás történetét. A vacsorát is úgy szervezték meg, hogy a gyerekek tanulhassanak belőle.Először imádkoznak, áldást kérnek a kehely borra (vagy mustra, szőlőlére), majd isznak belőle. Az Egyiptomban átélt nyomorúságot jelképezi a saláta, torma és hagyma. A zöldségeket sós vízbe mártják, úgy fogyasztják el. Ez a könnyekre emlékeztet, amelyeket Izrael fiai sírtak a rabszolgaság idején. A reszelt dió és alma keverékének színe hasonlít az agyaghoz. Ez az egyiptomi agyagtéglákra utal, mert a rabszolgáknak ezt kellett készíteniük az egyiptomi piramisokhoz. Ám Izrael nem maradt rabszolgaságban, mert Isten kiszabadította népét. Mivel sietve kellett menekülniük, így nem kelhetett meg a kenyerük sem. Ezért fogyasztanak ilyenkor kovásztalan kenyeret. A sült hús pedig az áldozati bárányra emlékezteti őket. Az új életük kezdetét a tojás jelzi. Mi jelent az áldozati bárány? A magyar nyelvben az áldozat azt jelenti, hogy valamilyen célért lemondunk az értékeink, pénzünk, időnk egy részéről. De régen (az ószövetségi időkben) Isten népe állatot vagy gabonát is adott az Úrnak, hogy kifejezze felé a tiszteletét, háláját, vagy hogy bocsánatot kérjen a bűneire. A Biblia szerint Jézus olyan, mint az áldozati bárány: ő, aki Isten Fia, annyira szeretett minket, hogy meghalt helyettünk, a mi bűneink miatt. Ha hiszünk benne, minket is elkerül a halál: örök életünk lehet Istennel, a...
Olvass tovább
Legutóbbi hozzászólások