Húsvét Jézus korában

Ekkor: 2014. április 3. | Itt: Cikcakk | 1 hozzászólás

Húsvét Jézus korában

A zsidó hagyomány húsvétja a páska ünnep. Ez eredetileg hasonlított a mi aratási hálaadásunkhoz: első kéve ünnepének is szokták nevezni. Még fontosabb azonban, hogy ekkor emlékeznek a zsidók arra, hogy az egyiptomi rabszolgaságból Isten segítségével kimenekültek.

Hogyan ünnepelték ezt Jézus korában (és ma is)?
Először is kitakarítanak minden tisztátalan és romlandó dolgot a házból, így a kovászos kenyeret is. (Régen nem élesztővel, hanem kovásszal kelesztették a kenyeret.) A páska ünnepe a széder estével kezdődik. Ezen az estén minden család egy hibátlan, egészséges, hímnemű bárányt vágat le a templomnál, és ezt roston vagy kemencében megsütve tálalja fel. Mivel a vacsorán a menekülést idézik fel, ezért sietve esznek, úti ruhában. Ezután hét napon át csak kovásztalan kenyeret, vagyis páskát fogyasztanak.

A szédertálra a következő dolgok kerülnek:
Három kovásztalan kenyér (páska), egy kemény tojás, egy darab parázson sült csontos hús, reszelt torma vagy fejes saláta. A kárpász nem más, mint egy fej hagyma vagy főtt krumpli, esetleg retek, petrezselyemgyökér. A chároszet pedig reszelt dió, alma és körte keveréke egy csepp borral leöntve.
A páskavacsora szertartásának rendjét, énekeit a Haggádában írták le, hogy minden nemzedék elolvashassa. Ezen a vacsorán fontos szerepet kapnak a gyerekek. A vacsora kezdetén a legkisebb fiú felteszi a kérdést az apának: „Miben különbözik ez a nap az összes többitől?” Az apa pedig elmeséli neki és a többieknek az egyiptomi kivonulás történetét.

A vacsorát is úgy szervezték meg, hogy a gyerekek tanulhassanak belőle.Először imádkoznak, áldást kérnek a kehely borra (vagy mustra, szőlőlére), majd isznak belőle. Az Egyiptomban átélt nyomorúságot jelképezi a saláta, torma és hagyma. A zöldségeket sós vízbe mártják, úgy fogyasztják el. Ez a könnyekre emlékeztet, amelyeket Izrael fiai sírtak a rabszolgaság idején. A reszelt dió és alma keverékének színe hasonlít az agyaghoz. Ez az egyiptomi agyagtéglákra utal, mert a rabszolgáknak ezt kellett készíteniük az egyiptomi piramisokhoz. Ám Izrael nem maradt rabszolgaságban, mert Isten kiszabadította népét. Mivel sietve kellett menekülniük, így nem kelhetett meg a kenyerük sem. Ezért fogyasztanak ilyenkor kovásztalan kenyeret. A sült hús pedig az áldozati bárányra emlékezteti őket. Az új életük kezdetét a tojás jelzi.

Mi jelent az áldozati bárány?

A magyar nyelvben az áldozat azt jelenti, hogy valamilyen célért lemondunk az értékeink, pénzünk, időnk egy részéről. De régen (az ószövetségi időkben) Isten népe állatot vagy gabonát is adott az Úrnak, hogy kifejezze felé a tiszteletét, háláját, vagy hogy bocsánatot kérjen a bűneire.
A Biblia szerint Jézus olyan, mint az áldozati bárány: ő, aki Isten Fia, annyira szeretett minket, hogy meghalt helyettünk, a mi bűneink miatt. Ha hiszünk benne, minket is elkerül a halál: örök életünk lehet Istennel, a mennyországban.

Egy hozzászólás

  1. Hát, változnak az idők. Változnak a a szokások és az is különböző, hogy ki-hogy ünnepli a Húsvétot. Barátnőmmel éppen arról beszéltünk, hogy szokás-e náluk a gyerekeknek venni valami játékot, mert nálunk igen. Valamit kapnak. Van egy kedvenc netes játékboltom: http://bit.ly/husveti-akcio Most van húsvéti akciójuk is, nyereményjátékuk. Nézzétek meg, nagyon megbízható hely és van minden.

Válasz írása

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>