Farkasok és medvék hazánkban
Farkasok Milyen jó is, amikor összeül a család, vagy összegyűlik a rokonság például egy születésnapon. Farkaséknál mindennap együtt a nagycsalád. A mai kutyák őse ugyanis falkákban él. A falka tagjai szoros rokonságban állnak egymással. Az együttélés sok előnnyel, ugyanakkor sokszor lemondással is jár. Hiszen tudjuk, így van ez a családban is. A tesó vagy a szülők segítségével sokkal gyorsabban lehet mondjuk rendet tenni, vagy megcsinálni a leckét, ugyanakkor néha meg kell osztani a csokit vagy a sütit velük. Mi lesz a vacsora? Farkasék nem csokit osztanak meg, hanem jávorszarvas húst. Persze nem csak nagytestű áldozataik vannak; rágcsálókat, földön fészkelő madarakat, dögöt és növényi táplálékot is fogyasztanak. A falka előnye abban áll, hogy képesek olyan zsákmányt elejteni, amit egyedül nem tudnának. A jávorszarvas egyetlen farkassal még könnyedén elbánna, a falkával szemben azonban kevés az esélye. „GPS” Hogyan találják meg és követik a vadat a farkasok? A legfejlettebb érzékszervük az orruk. A szaglás segíti őket egymás azonosításában és a zsákmány követésében is. Akár 2,5 km távolságból is megérzik az állat szagát. Órákon keresztül is képesek üldözni; gyakran nem is látják a leendő zsákmányt, csak a szaga után mennek. A falka tagjai a vadászat során vonalban szétválnak, vagy kisebb csoportokra oszlanak, hogy egymás felé tereljék a kiszemelt vadat. Ehhez nemcsak kiváló kommunikáció, de nagyon jó terepismeret is szükséges. A legeszesebb ragadozó címével büszkélkedő farkas agyában nagyon precíz térkép működik élőhelyükről és annak környékéről. Ha gyorsabban akar úti céljához érni, nem okoz neki gondot rövidítést találni. Miért üvöltenek a farkasok? A farkasüvöltés többféle szerepe közül a legfontosabb a kommunikáció. A zsákmány üldözése közben így tartják a kapcsolatot egymással a falka tagjai. A falka vezetője így értesülhet a többiek helyzetéről. A farkasüvöltés a vadászterület kijelölésében és határainak jelzésében is szerepet játszik. Az üvöltés mellett a testbeszéd is fontos. Ebben nagy szerep jut a farkas lompos és bozontos farkának. A falkában előfordulnak harcok a rangsor eldöntéséért. Egy-egy harc során a vesztes fél azzal nyilvánítja ki megadását, hogy farkát behúzza, hanyatt fekszik, és felkínálja torkát ellenfelének. Az ellenfélben a társ védtelen torkának látványa „harapási gátlást” vált ki. A falka tagjai a kis farkaskölykök nevelésében is segédkeznek. Jó soruk van bizony: nemcsak az anya szerez táplálékot a kicsinyeinek, hanem más falkatagok is. Magyarországon is élnek farkasok? Igen, élnek, de farkastámadástól nem kell tartanod, mert nagy valószínűséggel csak vadasparkban vagy állatkertben találkozhatsz velük. Az Északi-középhegység erdeiben, az Aggteleki-karszton és a Zemplénben bukkannak fel időnként, bár voltak megfigyelések a Bükk erdeiben is. A szakemberek úgy becsülik, nagyjából 15−20 farkasunk lehet az országban, és közül a zempléni területen élők alkotnak egy erős, szaporodó falkát. Az ő vadászterületük azonban átnyúlik Szlovákiába. Ne ijedjen meg senki, kevés az esélye annak, hogy kirándulás közben összefussunk velük. Magyar farkasaink óvatos állatok, akik jól rejtőzködnek, és megtartják a távolságot az embertől. Medvék A farkasokkal ellentétben a medvék alapvetően magányos jószágok. Nem tartják meg a vadászterületük határát, sokat kóborolnak. Roppant erejüknek köszönhetően nekik nem kell segítség ahhoz, hogy leterítsenek egy-egy jávorszarvast vagy akár a náluk jóval nehezebb bölényt is. A hímek nem „mintaapukák”, hiszen a kicsik gondozásában nem vesznek részt. Az anyamackó télen hozza világra bocsait. Az odaadó anya nagyon vigyáz a bocsokra. Három-négy évig együtt él velük, csak ezt követően engedi útjukra őket. A bocsok rengeteget játszanak, míg a mama őrködik. Játék közben tanulják meg a fára mászást, a birkózást és a vadászat alapjait. Hozzánk legközelebb Erdélyben találkozhatunk rendszeresen medvével, de bizony nem egyszer előfordul az Északi-középhegységben is. Elsősorban a Bükkben, a Karancs hegységben és a Medves-fennsíkon. Mind a medvét, mind a farkast – ezeket a gyönyörű ragadozókat – több nép nagy becsben tartja. Az embert régóta lenyűgözik, megjelennek mondavilágban és a népmesékben...
Olvass továbbVadak-e a vadállatok?
A paradicsomi időkben az ember békességben élt a teremtett világgal. Az állatokkal is. De minden elromlott, amikor az ember engedetlen lett Istennek. A világ többé már nem egy békés hely. Az élet állandó harcot jelent állatnak, embernek egyaránt. Az állatok nap mint nap szembe kell, hogy nézzenek olyan helyzetekkel, amelyekben az életük forog kockán. Életösztönük nagyon jól működik és gyors, sokszor durva, de hatékony megoldásokra sarkallja őket azért, hogy a veszélyt elkerüljék. Ezért az állatok gyakran erőszakosnak tűnhetnek, de csak így tudnak életben maradni. Harc az élelemért A madárvilág tengeri „kalózai” a halfarkasok, akik a kalózokhoz hasonlóan másoktól rabolnak. A tengerek felett halászó madarakat tartják szemmel, és amikor valamelyikük csőrében zsákmányt látnak, lecsapnak rá. Akkor kezdődik el a hadd el hadd! Addig csipkedik, míg az el nem engedi a halat, amit ők aztán gyorsan felkapnak. A ragadozók sem lehetnek szelídek a zsákmányállattal szemben. Hatékonyaknak és gyorsnak kell lenniük, ami sokszor kegyetlenségnek tűnhet. Ha a csapatban vadászó oroszlánok nem sebesítik meg halálosan, és nem terítik le azonnal a bivalyt, akkor bizony a vadász az életét vesztheti. Ki lesz a falkavezér? Sok állatfajra jellemző, hogy falkában él. A falkában az együttélés alapja egy rangsor, és bizony „farkastörvények uralkodnak”. A falkavezér helyét ugyanis időről időre megpróbálják elbitorolni. Hogy miért? Mert övé az első falat minden zsákmányból, és a hölgyek szíve is érte dobog. De a madarak sem sokkal különbek! Úgynevezett „csípési sorrendet” lehet megfigyelni egyes csapatokban élő madárfajoknál, különösen a lúdféléknél. Vagy a papagájoknál is. Ez utóbbiak a természetes élőhelyükön kisebb-nagyobb csapatokban élnek. De a csípési sort a kalitkában tartott madarunk is kipróbálja. Tudni akarja, „ki a főnök”. Ha megcsíp, és nem dorgáljuk meg azonnal, akkor ez az ő értelmezése szerint hatékony érdekérvényesítés, mivel részünkről nincs „agresszív” válasz, tehát behódoltunk. Ha megtanulja, hogy az ilyen akciókat „kemény” fellépés követi, felhagy a próbálkozással. Ha nem tanítjuk meg rá, akkor a madár kiállhatatlan lesz, mert szerinte nem viselkedünk helyesen. Társai a testbeszédéből értenének. Hogy a rosszallását közvetítse: csíp, rúg,...
Olvass tovább
Legutóbbi hozzászólások