A gazdag ifjú
Élt Izráelben egy gazdag fiatalember. Szülei büszkesége volt. Nem lopott, nem csalt, tisztelte a szüleit, és tisztelte Istent is. Nem tett semmi olyant, amit Isten rossznak tartott, inkább igyekezett jót cselekedni. Gyönyörű, nagy házban lakott, előkelő ruhákban járt. Abban az időben, akinek sok pénze volt, szolgákat is tartott. Ők dolgoztak a mezőn, a szőlőben, a ház körül. A gazdagok gyakran fényűző lakomákat tartottak barátaiknak, ilyenkor arany- és ezüstedényekből ettek, ittak. Mindenük megvolt. Meg tudták venni maguknak, amit csak megkívántak. Egyszóval jól éltek! Egyszer ez a fiatal férfi meglátta Jézust a tanítványaival. Odalépett Jézushoz, akiről bizonyára már sok jót hallott, és megszólította: – Jó Mester! Mit tegyek, hogy Isten országába juthassak? „Ó, most biztos ad valami jó tanácsot – gondolhatta a fiú. – De vajon mit? Mert én igyekszem betartani a törvényt. Minden betűjét. Vigyázok minden falatra, amit megeszem. Ügyelek arra, hányszor és hogyan mosok kezet. Imádkozom reggel, délben, este, amikor felkelek, amikor lefekszem, amikor étkezem… Nincs senki, aki nálam több törvényt és parancsolatot betartana” – veregette meg talán gondolatban a vállát a fiú. De a szíve mélyén úgy érezte, hogy valami még hiányzik ahhoz, hogy a mennybe jusson. De Jézus először valami nagyon furcsa dolgot válaszolt. – Senki sem jó, csak egyvalaki: Isten! Megeshet, hogy erre a fiú elszégyellte magát. „A Mester a szívembe látott. Lehet, hogy túl jónak tartom magam?” De Jézus folytatta. – Tudod, mi Isten parancsa. Tartsd meg a törvényt! A fiú gyorsan válaszolt: – Ismerem a törvény parancsait, már gyerekkoromtól fogva megtartom őket! Jézus, ahogy nézte ezt a fiút, megkedvelte, megszerette. De tudta azt is, mit kell tennie ahhoz, hogy a fiú bejusson Isten országába. – Menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, és kövess engem! – tanácsolta neki. A fiú elszomorodott, egyből elmúlt a jókedve. Hát erre aztán nem számított! „ Eladni minden vagyonom és kincsem? De hát az az enyém! Szétosztani másoknak, a szegényeknek, hogy nekem ne maradjon? Szolgák nélkül éljek, és én is szegénnyé legyek? Csak úgy feladni a kényelmes, jó életem?” – tépelődhetett magában. Bizony, nem tudta elképzelni, hogy megtegye mindezt, mert nagyon gazdag volt. Bánatosan elfordult. Elment. Otthagyta Jézust. A tanítványok utánanéztek. Szívük szerint talán utánaszóltak volna: – Állj meg, fiú, gyere vissza! Hát nem veszed észre, hogy a királyok Királyával beszéltél? Ő megkedvelt téged! Ő, akié minden hatalom a földön és az égen! Akié minden kincs és gazdagság! Épp most ígért neked mennyei kincset az elképzelhetetlenül gyönyörű országában! Arra hívott, hogy tarts vele, és kövesd őt! Csak tedd meg, amit kér! A tanítványok izgatottan figyelhették, vajon megkérdezi-e Jézustól, mi lehet az a titokzatos mennyei kincs. De nem tette meg. Jézus is szomorúan nézett utána: – Milyen nehéz a gazdagoknak bemenni az Isten országába! – mondta. – Hát akkor ki juthat a mennybe? – kérdezték megdöbbenve tanítványai. Eddig úgy gondolták, hogy a gazdagok biztosan a mennyországba jutnak, mert őket Isten különösen megáldotta. Ezért olyan gazdagok. De ha még nekik is lehetetlen bejutni, ki üdvözülhet hát? – Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges – nyugtatta meg Jézus a...
Olvass továbbA kincskeresés mesterei
Tudtad, hogy a világon temérdek kincs várja, hogy felfedezzék? Az elmúlt évszázadok kincsei ott pihennek a föld alatt. Többek között érdekes használati eszközöket és értékes ékszereket is eltemetett az idő. Lehet, hogy a szomszéd városban éppen egy honfoglaló magyar lány gyűrűje vagy egy réges-régi lópatkó rejtőzik valahol! Ezeket a kincseket azonban nem könnyű megtalálni. De akadnak olyan emberek, akik nagyon ügyesen fel tudják deríteni a múltat. Nekik nincs szükségük a kalózok kincses térképére, hiszen e nélkül is végére tudnak járni a rejtélyeknek. A régészeknek remek módszereik és különleges eszközeik vannak, amelyekkel megtalálják a rendkívül értékes régiségeket. Például fotókat készítenek a magasból. Ha ültél már repülőn, akkor biztosan megtapasztaltad, hogy a magasból egészen különleges látvány tárul az ember szeme elé. Innen egészen kicsinek tűnik a Balaton, és a főváros is csak egy néhány utcás falucskának látszik. És bizony több száz méter magasról olyan dolgokat is meg lehet látni, amit a földön sétálva nem vennénk észre. Ezt a trükköt használják ki a régészek, akik rendszeresen készítenek légi fotókat. A képeken ugyanis kirajzolódnak az épületek, a sírok vagy más maradványok nyomai. Ez alapján meg tudják állapítani, hogy hol kell ásatásokat végezni, és így akár több száz évvel ezelőtt lakatlanná vált városok maradványait tárhatják fel. Tudtad, hogy ultrahanggal is lehet kincset keresni? Az ultrahang egy nagyon magas frekvenciájú hang, amit az emberek nem hallanak meg. Ellenben például a kutyák reagálnak rá, a sötét barlangokban repülő denevérek és a tengerek mélyén úszó delfinek pedig ennek segítségével tájékozódnak. Képzeld el, hogy az orvostudomány is hasznosítja ezt, például az ultrahangos vizsgálat teszi lehetővé, hogy az anyukák megnézhessék a pocakjukban növekvő kisbabát. A régészek az ultrahangot elsősorban a vízben elsüllyedt kincsek felkutatásához használják. Egy műszert engednek a vízbe, amit szondának hívnak. Ez ultrahangot bocsát ki, ami a tárgyakról visszaverődve egy képet rajzol ki. A kincskeresők így pontosan látják, hogy hány árboca és milyen alakja van a sok évvel ezelőtt elsüllyedt hajónak. Hogy mi történik, miután megtalálták a kincseket? A régészek ezt követően akár több hónapon keresztül egy helyen táboroznak, és aprólékos munka során előássák a régiségeket. A szárazföldön ásókat, kapát és ecseteket használnak, és ezek segítségével óvatosan kutatják fel a kincseket. A tengeren búvárkodás közben pontosan felmérik a lehetőségeket, és különleges eszközök segítségével kiemelik a felszínre a hajóroncsot. A megtalált kincseken rengeteg vizsgálatot végeznek, és ezt követően múzeumokba szállítják, hogy mindenki megnézhesse őket. A világon rengeteg kincs rejlik a föld alatt és a tengerekben, amiknek egy részét már megtalálták a régészek. Különleges módszereiket alkalmazva folyamatosan kutatnak a régi korok nyomai után, hogy így még pontosabb képet kaphassunk a történelem egyes eseményeiről. Ha te is szeretnéd megnézni ezeket a különleges kincseket, akkor látogass el egy-egy múzeumba, és ismerd meg a már felfedezett...
Olvass továbbA magyar korona a tengeren túl
A II. világháború idején, az orosz csapatok közeledtével a koronázási ékszereket a nyugati határ közelében helyezték el. Kőszegen, majd egy ideig Velemben őrizték őket. Utána Ausztriába vitték át a kincseket. A koronaőrök a palást és a Szent Jobb kivételével elásták az ékszereket egy benzineshordóban. Innen kerültek az ereklyék az amerikai hadsereg birtokába. Az amerikaiak csak a Szent Jobbot adták vissza. A koronát és a többi ékszert sugárzásveszélyes katonai rakománynak álcázták, és az USA-ba szállították. Fort Knoxban őrizték a kincseket, előkelő társaságban: az amerikai stratégiai aranytartalék mellett. A hidegháború enyhülésével 1978. január 6-án kerültek újra Magyarországra az ereklyék. Európa egyik legrégebbi, épségben megmaradt uralkodói koronája 2000. január 1-je óta van az Országház kupolacsarnokában...
Olvass továbbÉrdekességek a kincsekről
A só Amikor még a só nagyon nagy kincs volt, a nemesek lakomáján mindig a főhelyre került a sószóró. A legfontosabb vendégek a só körül ültek, a kevésbé szerencsések a sótól távolabb foglaltak helyet. A sót nem csak az ételek ízesítésére használták. A hűtőszekrény megjelenéséig a só volt a legfontosabb tartósítószer. A gyógyításban is használták a sót. A rómaiak és a zsidók például sóval kenték be az újszülöttet, hogy megóvják a fertőzésektől. A só létfontosságú. Nélküle szervezetünk működése felborulna. Ha nem fogyasztasz elegendő sót, szédülsz, és gyengének érzed magad. Fájnak az izmaid, begörcsöl a lábad. A só a bőrfestés, a fémöntés, az üvegkészítés, a porcelánfestés, a puskapor és a szappan alapanyaga is. A sózott tőkehal az óceánokat átszelő felfedezők és a föníciai hajósok fő tápláléka volt. A legenda szerint a harmadik pun háborúban a római csapatok földig rombolták Karthágó városát, majd sóval szórták be a helyét. A világ legmagasabban fekvő és legnagyobb sómezeje Bolíviában található. A dél-amerikai országban mintegy háromezer-kétszáz sómedence található. Baljós előjelnek tartják, ha valaki kiborítja a sót. Ha pedig túl sós az étel, azt mondják: szerelmes a szakácsnő. Az arany Az arany rendkívül jól nyúlik, akár cérnát is lehet belőle előállítani. Egyes ázsiai országokban aranyat tesznek a gyümölcsökbe, édességekbe, kávéba és még a teába is. Hazánkban is kapható olyan alkoholos ital, amelyben aranylemezkék vannak. Egyes indián törzsek hittek abban, hogy akik aranyat esznek, képesek lebegni. Az arany nagyon jól vezeti a hőt és az áramot, és nem rozsdásodik. A görögök úgy hitték, hogy az arany nem más, mint víz és napfény keveréke. A feljegyzések szerint 1803-ban találták az egyesült államokbeli Észak-Karolinában az első aranyrögöt, amely 7,71 kilogrammot nyomott. A gyémánt A gyémánt 720–800 °C-on tiszta oxigén jelenlétében szén-dioxiddá ég el. 1700 °C-on oxigénmentes környezetben grafittá alakul. A gyémánt színe változatos. Lehet színtelen, víztiszta, de előfordul sárga, zöld, barna, piros, rózsaszínű, szürke, kék és fekete gyémánt is. A legtisztábbak az indiai gyémántok, a legszínesebbek pedig a dél-afrikaiak. Kanadában egy napra bárki gyémántbányász lehet. Ha a Diavik és Ekati bányákba látogatunk, és nyersgyémántot találunk, megtarthatjuk. A fogorvosok gyémánttal bevont fúrófejet használnak. A kibányászott gyémántok nyolcvan százalékát gyémántpor formájában használják. Gyémántpor található a késeken, fűrészeken és a smirglin is. A koronák ékköveként a gyémánt a legyőzhetetlenségre, állhatatosságra utal. A kereszténységben az igaz gyémánt Jézus Krisztus jelképe. Az ókori rómaiak és görögök úgy hitték, hogy a gyémántok az istenek könnyei, melyek csillagok formájában a földre hulltak. A gyémántnak egyetlen alkotóeleme van: a szén. A gyémántok a világ legkeményebb anyagai. Semmi más nem karcolhat meg egy gyémántot, csak egy másik...
Olvass továbbMegjelent a januári CikCakk!
Vajon mit rejt a kincsesláda? Aranyat, ezüstöt, ékkövekkel kirakott kincseket? De vajon miért értékes az arany vagy a gyémánt? Van valami, ami értékesebb ezeknél? Milyen kincsekkel rendelkeztek a bibliai idők uralkodói? És neked vajon milyen kincseid vannak? Ha szeretnél ezekre a kérdésekre választ kapni, és érdekel az is, hogyan keresik a régészek az elmúlt korok kincseit, és ha te is szívesen vennél részt egy kincskereső akcióban, akkor ne habozz! Lapozd fel a CikCakk magazin januári számát!...
Olvass tovább
Legutóbbi hozzászólások