Bejegyzések tőle: november, 2016

Nem csalódtam…

Ekkor: 2016. november 28. | Itt: Ajánlók | 0 hozzászólás

Átolvastam pár CikCakkot, és nem csalódtam :-). Annyira érdekesek, változatosak a témái, hogy az esti mesébe be fogom építeni a cikcakkozást. A szokásos gyermekbiblia olvasás előtt jól jön egy kis ráhangoló, evangéliumi töltetű történet, érdekesség. A nagyobbik fiamnak rendeltük meg. Néha látom, hogy forgatja, nézegeti, máskor belemerül az olvasásába – ilyenkor öröm tölt el, mert tudom, valami megfogta figyelmét, ami ráadásul építő is. Idén nyáron a helyi gyülekezetünk gyermektáborában osztogattuk a Cik-cakkot. Örültek a gyerekek a nagyon látványos borítójú lapnak, többen egyből bele-lapoztak. Imádkozom, hogy Isten áldja meg a rengeteg befektetett időt, amivel ezt a lapot írják, rajzolják, szerkesztik, hogy a lap irányjelző és lámpás lehessen gyermekeink megtéréséhez. Kiss...

Olvass tovább

Cikcakk a hittanórán

Ekkor: 2016. november 28. | Itt: Ajánlók | 0 hozzászólás

Miközben Cikázom a győri iskolák között és Cakkosra rágom a szám az órákon: a táskámból nem szokott hiányozni a CikCakk magazin, mint a hittanórák állandó résztvevője, illusztrációja, színesítője, vagy éppen játékos feloldója. Hittanosaim annyira kedvelik a magazint, hogy íróasztalukon sem becsukva pihen, hanem engedik, hogy sokoldalúságán keresztül keresztyén értékrendben tartsa őket. Köszönet a Magazin minden munkatársának, hogy ez a néhány sor megszülethetett! Varga B. Árpád

Olvass tovább

Megjelent a decemberi lapszám!

Ekkor: 2016. november 28. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Megjelent a decemberi lapszám!

Téli lapszámunkban titkok nyomába szegődünk. Bejárjuk a világ sejtelmes helyeit, és titkosírásokat fejtünk meg. Rácsodálkozhatunk az állatok talányos nyelvére, sőt találkozhatunk olyan állatokkal is, amelyek nagyon sokáig rejtve voltak az emberek szeme előtt. Isten némelyik titka is feltárul előttünk, amelyek közül a legnagyobb éppen karácsonykor lett nyilvánvaló.

Olvass tovább

Isten titkai

Ekkor: 2016. november 28. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Isten titkai

A titokzatos Segítő Jó is lenne, ha Istennek csak a nevét nem értenénk! Az egész lénye csupa titok. Biztos hallottad már azt a kifejezést, hogy Szentháromság. Ha igen, azt is tudod, mit értenek rajta: azt, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek három személy, de mégis egy Isten. Ezt így elmondani könnyű, na de megérteni! Évszázadokon keresztül vitatkoztak ezen okos teológusok, sokszor életre-halálra ment a harc. Csak mert mindenki egy kicsit másképp értette azt, hogy egy, de mégsem egy, hanem három, ami mégis egy… Hát, nem mi fogjuk eldönteni a vitát. Annyi biztos, hogy az Atya is, Jézus is és a Szentlélek is Isten, és mindhárman valóságos személyek. Távoli példa, de kicsit talán olyanok, mint a víz, a jég és a gőz: ugyanaz az anyag, mégis különbözőek. Kit tartasz legtitokzatosabbnak a három személy közül? Fogadjunk, hogy a Szentlelket! Hát ő tényleg megfoghatatlan. A Bibliában többféle alakban találkozunk vele: galamb képében leszáll Jézusra, lángnyelvek formájában megjelenik a tanítványok feje felett pünkösdkor. De hasonlítja az ige a szélhez és a vízhez is. Most akkor ki is ő valójában? Az egyik görög neve, a parakletos segítőt, vigasztalót, pártfogót jelent. Tetten érni ilyen munka közben tudod a legjobban. Amikor például nem érzed elég erősnek magad, hogy lemondj valamiről a másik javára, hívhatod a Segítőt. Ha valami igazán szomorú hírrel kell megbirkóznod, veled van a Vigasztaló. Ha úgy érzed, mindenki ellened van, és kilógsz a többiek közül a hited miatt, a Pártfogó biztosan melletted áll! A láthatatlan egyház A Szentlélek eljött az első pünkösdkor a földre, hogy örökké az emberekkel maradjon. Ezen a napon sokan kezdtek hinni Jézusban. Ezt szoktuk az egyház születésnapjának is nevezni. Mi jut eszedbe, ha meghallod a szót: egyház? Talán a közeli templom a kényelmetlen padokkal, ahol mindenki olyan komoly arccal hallgatja az igehirdetést… Pedig az egyház nem egy ház. Sokkal rejtélyesebb annál. Igazából láthatatlan. Vagyis csak egy részét látod: azokat, akik járnak templomba, vagy akikről tudod, hogy keresztények. Néha olyan kicsinek és gyengének tűnik ez a csapat, mint a magyar válogatott Belgiummal szemben… De valójában megszámlálhatatlanul sokan vannak, akik a múltban Jézus követői voltak az egész világon, és akik még ezután lesznek azzá. Akik ezreknek beszéltek Istenről, és akiknek titkolniuk kellett a hitüket, ha életben akartak maradni. A mennyben majd együtt lesz ez az egész színes társaság, aminek a tagjai, ha nem is tökéletesek, de mind győztesek! Igazi kiváltság közéjük tartozni. A rejtelmes jövő Ha már a mennynél tartunk: azért az is elég titokzatos, nem? A Biblia nem ír róla részletesen, csak néhány dolgot lehet biztosan tudni. Például hogy gyönyörű lesz, nem lesz fájdalom, betegség, halál, és ott örökké Istennel leszünk. A Biblia legvégén, A jelenések könyvében olvashatsz arról, hogy milyen lesz majd ez a hely. A jelenések könyve egyébként a legrejtélyesebb könyv az egész Bibliában. Nagy része a jövőre vonatkozó látomás, prófécia. De ne úgy képzeld ám el, hogy le van írva szóról szóra, hogy mi fog történni a jövőben, és mikor! Szó van benne egy napba öltözött asszonyról, tűzvörös sárkányról, hétfejű, tízszarvú fenevadról, a harag hét poharáról… Elég félelmetesek ezek a képek, de hogy pontosan mit jelentenek, azt csak találgatni tudjuk. Ami biztos, és amit neked is tudnod kell: lesz majd egy nap, amikor minden titokra fény derül. Amikor egy csapásra megértjük majd Isten összes rejtélyét. De ezen a napon a saját titkos gondolataink, tetteink is lelepleződnek, és többé senkinek sem lesz rejtegetnivalója. A leleplezésnek, az igazság felfedésének a görög eredetű szava az apokalipszis. Hallottad már? Sokszor a világvégét, a végső isteni ítéletet értik...

Olvass tovább

Mézes-mázas karácsony

Ekkor: 2016. november 28. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

„Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom…” − Tudod-e, hogyan került a kalács a karácsonyi énekbe? Hát persze: a karácsonyi asztalról. A kalács több mint félezer éve a magyarság legrangosabb ünnepi étele. Különleges alkalmakra (húsvét, karácsony, lakodalom, keresztelő, búcsú) készítették kelt vagy mézes tésztából. Mindig is különleges formájú sütemény volt. Sőt, kezdetben éppen csak a formájában különbözött a mindennapi kenyértől. De aki tehette, összetételében is igyekezett az ünnep rangját megadni, ezért aztán aszalt gyümölcsökkel, mézzel kezdték édesíteni (a cukrot sokáig nem ismerték az emberek). Ezek a kalácsok a lepényekre és a „kovásztalan kenyérre”, az ostyára emlékeztettek. Akkoriban ugyanis még nem ismerték azokat a lazító anyagokat sem, amelyeket ma használunk a konyhában, például a sütőport és a szalalkálit. A kalács alakja lehetett fonott, és különböző alakzatot is ábrázolhatott. Karácsonyra Ádám-Éva babapárt sütöttek, vagy egy kerek fonott kalács tetejét díszítették apró kalácsmadárkákkal. Mivel a keresztények a karácsonyban az élet újjászületését is megünnepelték, az ősi formákat a csillag és a szív, a Betlehem is kiegészítette. A mézeskalács-készítés mestere a mézeskalácsos volt. A mézeskalácsos elbeszélgetett a vásáron a vevővel, és további megrendeléseket vett fel. Egyedi formát és díszítményt is hajlandó volt kikísérletezni a kedves vevő kedvéért. Számon tartotta az egyes területek ízlését is, és olyan portékát vitt, amely kelendő volt azon a vidéken. Ezért aztán népszerű, kedvelt és sokszínű portéka lett a mézeskalács. Sajnos azonban a mézeskalácsos mesterség úgy száz évvel ezelőtt mégis hanyatlásnak indult. A hanyatlás oka a cukoripar fejlődése, a cukorkagyártás és a cukrászat megjelenése volt. Ma már csak néhány cukrász, valamint a háziasszonyok készítik az illatos mézeskalácsokat. Ünnepi figurás sütemény a mézesbáb. A szív-, a huszár-, a pólyásbaba és a kardfigurák mellett ma már kedves állatkák, virágok, karácsonyi formák is készülnek. Szép ajándék lehet karácsonykor szeretteidnek a fenyő, a bárányka vagy a csillag. A mintás mézeskalácsok egy része faragott faformában, úgynevezett ütőfában készül. Ebbe nyomkodják a tésztát, amelyben felveszi annak alakját, felületének mintáját. Ezeket a kalácssütő formákat régen ötvösök, később ügyes kezű mesteremberek és fafaragók készítették. Szívesen formáztak meg huszárt, szívet, babát, sőt csillagot vagy fenyőt is. Ilyen formákat ma már nehéz beszerezni, és speciális tészta is kell hozzá. A figurás mézeskalácsok másik része kiszúró formával készül. (Mint amilyenekkel például a linzert szaggatod.) A süteményeket aztán gyakran pirosra festik, és színes masszával (ma cukormázzal), még tükrökkel is díszítik. Ez a mézeskalács az ötletessége, egyszerű kedvessége miatt népszerű. Újfajta díszítés a „magos” mézes. A sablonnal formázott tésztába sütés előtt len-, napraforgó- és tökmagot nyomkodnak, a formát tésztarátéttel is gazdagítják. Ez a technika nagyon egyszerű, neked is sikerülni fog, próbáld...

Olvass tovább