Vadak-e a vadállatok?
A paradicsomi időkben az ember békességben élt a teremtett világgal. Az állatokkal is. De minden elromlott, amikor az ember engedetlen lett Istennek. A világ többé már nem egy békés hely. Az élet állandó harcot jelent állatnak, embernek egyaránt. Az állatok nap mint nap szembe kell, hogy nézzenek olyan helyzetekkel, amelyekben az életük forog kockán. Életösztönük nagyon jól működik és gyors, sokszor durva, de hatékony megoldásokra sarkallja őket azért, hogy a veszélyt elkerüljék. Ezért az állatok gyakran erőszakosnak tűnhetnek, de csak így tudnak életben maradni. Harc az élelemért A madárvilág tengeri „kalózai” a halfarkasok, akik a kalózokhoz hasonlóan másoktól rabolnak. A tengerek felett halászó madarakat tartják szemmel, és amikor valamelyikük csőrében zsákmányt látnak, lecsapnak rá. Akkor kezdődik el a hadd el hadd! Addig csipkedik, míg az el nem engedi a halat, amit ők aztán gyorsan felkapnak. A ragadozók sem lehetnek szelídek a zsákmányállattal szemben. Hatékonyaknak és gyorsnak kell lenniük, ami sokszor kegyetlenségnek tűnhet. Ha a csapatban vadászó oroszlánok nem sebesítik meg halálosan, és nem terítik le azonnal a bivalyt, akkor bizony a vadász az életét vesztheti. Ki lesz a falkavezér? Sok állatfajra jellemző, hogy falkában él. A falkában az együttélés alapja egy rangsor, és bizony „farkastörvények uralkodnak”. A falkavezér helyét ugyanis időről időre megpróbálják elbitorolni. Hogy miért? Mert övé az első falat minden zsákmányból, és a hölgyek szíve is érte dobog. De a madarak sem sokkal különbek! Úgynevezett „csípési sorrendet” lehet megfigyelni egyes csapatokban élő madárfajoknál, különösen a lúdféléknél. Vagy a papagájoknál is. Ez utóbbiak a természetes élőhelyükön kisebb-nagyobb csapatokban élnek. De a csípési sort a kalitkában tartott madarunk is kipróbálja. Tudni akarja, „ki a főnök”. Ha megcsíp, és nem dorgáljuk meg azonnal, akkor ez az ő értelmezése szerint hatékony érdekérvényesítés, mivel részünkről nincs „agresszív” válasz, tehát behódoltunk. Ha megtanulja, hogy az ilyen akciókat „kemény” fellépés követi, felhagy a próbálkozással. Ha nem tanítjuk meg rá, akkor a madár kiállhatatlan lesz, mert szerinte nem viselkedünk helyesen. Társai a testbeszédéből értenének. Hogy a rosszallását közvetítse: csíp, rúg,...
Olvass továbbFalkák, rajok, kolóniák
Az állatok is tudják, hogy egyedül nem jó. Együtt sokkal jobban lehet védekezni a ragadozók ellen, vagy éppen eredményesebben lehet vadászni. Falkák, rajok, kolóniák, csordák, családok – akármilyen is legyen a csapat, együtt sokkal eredményesebbek, mint külön-külön. A szemfényvesztő csorda Egy zebra: gyalogátkelőhely. Sok zebra: zebracsorda a szavannán. Amikor a zebrák csapatban legelnek, a csíkok összekavarodnak a ragadozók szemében, és úgy tűnik számukra, mintha egyetlen, hatalmas állat mozogna. Ráadásul a zebrák fő ellenségei, az oroszlánok színvakok, így a hajladozó fűben a csíkos zebratest teljesen el tud rejtőzni. Nincs két egyforma zebra, és a csíkok arra is jók, hogy a csapat tagjai felismerjék egymást. No, de hogy lehet ennyiféle csíkot megjegyezni? Lehet, hogy minden zebra szemében beépített vonalkód-leolvasó van? A legzajosabb család A szurikáták körülbelül harmincfős családokban élnek. Füves, sziklás, bozótos területeken üregeket ásnak maguknak a föld alatt. Lakóhelyük határaira őröket állítanak, akik két lábra állva kémlelik a környéket, és jeleznek, ha sakál vagy ragadozó madár közelít. Ilyenkor az egész család gyorsan bebújik az odúkba. Szeretnek játszani, versenyt futni, és a kölyköket is közösen nevelik. Vicces hangokat adnak: ugatnak, visítanak, morognak, és ha jókedvük van, úgy trilláznak, mintha énekelnének. Ahol szurikáta család él, ott nem lehet unatkozni. Harcosok falkája A harcosok szervezetten és fegyelmezetten élnek, hogy sikeres vadásszá váljanak. Így működik ez a farkasoknál is. Közösen mennek a zsákmány után, együtt nevelik a kölyköket, és együtt vándorolnak gazdagabb vadászterületekre. A falkán belül szigorú rangsort alakítanak ki, a legerősebb hím vezeti őket. A vadászatok alkalmával együttműködnek, és akár olyan hatalmas állatokat is képesek leteríteni, mint a bölény. Ahol csak farkasok élnek, ők a legerősebb ragadozók, és nem a méretük vagy az erejük miatt, hanem azért, mert sikeresen összefognak, akár egy jól szervezett kommandós csapat. A legtáncosabb kolónia A flamingók több száz fős kolóniákban élnek, és a tollazatuk, attól függően, hogy melyik fajukról van szó, a halványrózsaszíntől az élénkpirosig változik. Tavakon, lagúnákon, vízzel elöntött, homokos területeken telepednek le, és rákokat, apró halakat, csigákat, algát esznek. A legcsodálatosabb látvány, amikor párzási időszakban különös táncot járnak, és a tó felszínét beborítják a rózsaszín szárnyak és kígyózó nyakak, mintha tütü szoknyába bújt balerinák lennének. Ha pedig egyszerre emelkednek fel a vízről, olyan, mintha egy nagy, rózsaszín felhő szállna fel. Sok-sok állatfaj él még csapatban. A tengerekben például hatalmas halrajok élnek. Több millió egyedből álló pillangórajok szelnek át kontinenseket. Az őserdők fái közt majomcsaládok zajonganak. Igazi szerencse azonban az, hogy az óriáskígyóknak még nem jutott eszükbe, hogy jó lenne csapatot...
Olvass tovább
Legutóbbi hozzászólások