Jézus születése

Ekkor: 2013. december 5. | Itt: Cikkek mentén | 0 hozzászólás

Jézus születése

A Római Birodalom nagy hatalmú császára, Augustus, gondolt egyet: „Vajon mennyi ember élhet a birodalmamban? Jó lenne megszámolni!”

Ezért kitalálta, hogy mindenki menjen el oda, ahol született, és ott írják össze az embereket, hányan is vannak. Igen ám, de akkor még nem jártak vonatok vagy repülők! Jobbára gyalogoltak az emberek, ha el akartak jutni valahová. Szamárhátra is ritkán ültek. Lova pedig leginkább csak a rómaiaknak volt. Ott is jobbára a gazdagoknak.

Egy szegény zsidó családnak jó, ha egy kis szamárra telt. Így volt ezzel Mária és József is. Názáretből kellett Betlehembe menniük. Ez olyan, mintha neked gyalog kellene a fővárosból eljutni a Balatonig. Bizony többnapi járóföld az út! Különösen Máriának lehetett fárasztó az utazás, mert kisbabát várt. Isten egy angyal által üzente meg, hogy a születendő gyermek különleges, csodálatos ajándék lesz az egész világnak: ő Isten Fia.

Mária nagyon elfáradt a hosszú úton. A baba is megszületni készülődött. De mire Betlehembe értek, már zsúfolásig megtelt a város. Minden szállást elfoglaltak. József aggódott. Hiába kopogtattak házról házra, nem volt hely. Végül egy gazda beengedte őket az istállójába, ahol végre megpihenhettek a puha szalmán.

Az állatok csodálkozva füleltek, amikor meghallották a kisbaba sírását. Megszületett Mária kisfia, akit Jézusnak neveztek el. Anyukája bepólyálta, de mivel nem volt babaágy, szalmával bélelt jászolba, az állatok etetőjébe fektette. Ó, mennyire örültek a szülők ennek a gyönyörű ajándéknak!

Aznap este kint a pusztában pásztorok őrködtek a nyájuk mellett. Hirtelen vakító fény árasztotta el az égboltot. Egy angyal jelent meg, és körberagyogta őket az Úr dicsősége. A pásztorok úgy megrémültek, hogy azt sem tudták, hova bújjanak ijedtükben.

Az angyal megnyugtatta őket:

– Ne féljetek! Mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz! Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus.

A pásztorok elcsodálkoztak. Régóta várták a Megváltót, aki megszabadít a bűntől. De csak akkor esett le igazán az álluk, amikor mennyei seregek sokasága jelent meg az égen. Egy seregnyi angyal, akik Istent dicsérték! Az angyalok elmentek, a pásztorok pedig izgatottan siettek Betlehembe, ahol megtalálták a bepólyált gyermeket, úgy, ahogy az angyal jelezte. Most már ők is dicsőítették Istent, mert minden úgy történt, ahogy az Úr üzente nekik.

Válasz írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük