Talán hallottad már, hogy „testünk kétharmada víz”. De elgondolkodtál már, mit is jelent ez?
Kétharmada… Ez olyan, mintha hárman lennétek testvérek. Kapnátok egy tábla finom csokit, amit persze három egyenlő részre kell osztani. Egy rész a tiéd, ez az egyharmad. A másik két rész a tesóidé. Az pedig a kétharmad. Pontosan kétszer annyi, mint amennyi a tiéd.
Azért ez furcsa egy kicsit, nem? Ülsz egy kád vízben. A víz körülvesz, nem ütöd meg magad, ha beleülsz. Ha felemeled a karod, lecsöpög róla a felesleg. Próbáld csak ki! Azután fogd meg a sarkad! Kopogtasd meg a fejed búbját! Ugye, milyen kemények? Csípj bele a karodba! Ugye rugalmas, tömött? Nem folyt szét a kezed között. Tested hol kemény, hol rugalmas, határozott alakja van, nem csöpög szét mindenfelé… Hogy lehet akkor, hogy a nagyobb része víz?
Szereted a pudingot? Hát a tejbegrízt? Gyümölcstorta tetején a zselét? Lehet, hogy már meg is tudod főzni őket. De ha még nem, csak enni szereted, elmesélem, hogyan készülnek.
Vegyük a pudingot. A kész puding kemény. A tálkából ki lehet borítani egy tányérra, ott marad. A formáját megtartja, lehet díszíteni. Pedig tudod, hogy kezdődik a puding receptje?
Hozzávalók: fél liter tej, 3-5 evőkanál cukor, 1 tasak pudingpor. Bizony! A kemény puding legnagyobb része a folyékony tej! Hogy lehet akkor, hogy mégsem folyik? A cukor miatt? Nem, azt a forró teába is teszünk, mégsem keményedik meg. Akkor nem lehet más oka, mint a pudingpor. A benne levő keményítő a melegítés hatására „fogságba ejti” a tejet. Mire lehűl, már nem folyik. Olyan, mintha kis cellákba be lenne börtönözve.
Ugyanezt teszi a tortazselében a zselatin a vízzel. Mire lehűl, megkeményedik. Ott is fogságba esik a víz, csak ott a zselatin „ejti foglyul”.
Hasonló módon van a víz a szervezetünkben is „fogságban”. Nem mindenütt egyformán, az igaz. Például a vérünk a szervezetben folyik, kering. Könnyű belátnunk, hogy van benne víz. De ha véletlenül megvágod magad, vagy elesel, a kifolyt véred a levegőn gyorsan megszilárdul. Megalvad. Többé nem folyik.
Hasonlóak a folyadékok, amiknek segítségével a megevett ételt dolgozzuk fel. Sok ilyen folyadék van, ezek közül kettővel találkozhattál már. Az első ilyen a szervezetünkben a nyálunk. Ugye folyik? A másik a gyomornedv. Ezzel csak akkor találkozunk, ha valamilyen betegség miatt hánynunk kell. Rossz élmény. De ami kijön, az folyadék, az biztos. Folyik az epénk, a hasnyálmirigyünk nedve, a belekben az emésztőnedvek is.
Nézzünk más példát. Gondoltad, hogy még a kemény csontjainkban is van víz? Bizony, a kétötöde (itt a csokit öt testvér között osztjuk igazságosan és két részt veszünk). Meglepő, de legkevesebb víz a testünkben raktározódó zsírszövetben van. Ennek csak egyötöde.
Miben van akkor sok víz? Meg fogsz lepődni! Az agy az a szervünk, aminek a legnagyobb része víz! Csaknem kilenctized része! (Tudod, egy tábla csokit osztunk el tíz testvér között igazságosan. Egy rész a tied, kilenc a testvéreké. No, az agynak ilyen nagy része víz!)
Sok vizet tartalmaznak az izmok is. Csaknem háromnegyed részük víz. Kérdezd csak meg anyukádat, kisebb lesz-e a hús (csupa izom) a sütés után, mint előtte! Bizony, kisebb! Nemcsak a zsír, de a benne levő víz egy része is távozik olyankor.
Hogyan kerül a víz a szervezetünkbe? Mikor iszol, a nyelés során a folyadékot egy rugalmas, izmos cső, a nyelőcső vezeti a gyomorba. A gyomor szerkezete különleges. A húsok például jó sokáig tartózkodnak benne. A folyadékokat viszont nagyon gyorsan, pár perc alatt átengedi a vékonybelekbe. Ott szívódnak fel, vagyis kerülnek be a szervezetünkbe.
Hogyan távozik a víz? Mert távozik, az biztos. Ha nem távozna, nem kellene mindennap pótolnunk. Lehet, hogy nem gondoltál eddig rá, de a kilélegzett levegővel is távozik egy kevés. Távozik a bőrünkön keresztül is. Ezt nagy melegben tapasztaljuk főleg, amikor izzadunk. Valamennyi víz távozik a székletünkkel is. De a legtöbb víz a vizeletünkkel távozik. Az utóbbi kettő azért is nagyon fontos, mert ilyenkor hagyják el a szervezetünket a káros anyagok.
Ha ebben segíteni szeretnél a szervezetednek, igyál eleget! A legjobb a víz. De egészségesek az ízesítés nélküli gyümölcsteák, gyógyteák is.
Az viszont biztos, hogy míg hazaérsz a suliból, nem halsz szomjan. A szomjhalál körülbelül 3-4 nap szomjazás után következik be. Úgyhogy ha anyukád nem vesz neked minden alkalommal a boltban plusz innivalót, az azért van, mert tudja, hogy kibírod hazáig.
Legutóbbi hozzászólások