Ahol a víz az út

Ekkor: 2016. január 20. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Ahol a víz az út

Gyűjtögettél matricákat Garfielddal, amikor a dzsungelek állatvilágába kalauzolt?
Vagy néztél már természetfilmet, ahol a bátor fotós csak kenun tud az esőerdőbe bemenni?

A dzsungelben

A trópusi dzsungel, az esőerdő nem véletlenül viseli ezt a nevet! Naponta zuhog az eső. A sok lehullott víz rengeteg vízfolyást, kisebb-nagyobb patakot, folyót táplál. Mindig meleg van. A sok lehullott csapadék állandóan párolog: a levegő tele van apró vízcseppecskékkel. Minden nedves. Minden növény dúsan nő: fák, liánok, virágok. Nem csoda, ha az erdei utakat gyorsan elnyeli a dzsungel.
Bizony, nem csak ma megy a természetfotós kenun az őserdőbe! Fél évszázaddal ezelőtt sem nagyon tudott a fehér ember máshogy eljutni a vizek mentén élő indiánokhoz. Szárazföldön a legközelebbi településük is több napi járóföld volt. Mindez gyalog, a bozótvágó kést, a machetét szüntelenül használva. S nem is mindig volt ilyen „könnyű” az út! Csak az év egy bizonyos szakaszában lehetett a patakokon átkelni. Mihelyt egy kicsit több eső esett, a szárazföldön át az indiánok telepe megközelíthetetlenné vált.

Indiánok a Nagy folyó mentén

Alig hetven éve még több indián törzs is élt a vizek mentén kunyhókban, a fehér emberektől távol. Juracare, trinitario, chapaye indiánok, az Amazonas vidékének őslakosai laktak ott rossz körülmények között. Gyakran nagyon beteg volt a törzs apraja-nagyja. Sem az Isten szeretetéről szóló örömhír, sem a gyógyszerek nem jutottak el hozzájuk.
Sokan imádkoztak, hogy ez a helyzet megváltozzon. Az egyik úttörő egy Margaret Day nevű hölgy volt. Tanárként egy iskolát alapított a juracare indiánok gyerekeinek. Kenujával, mint egy iskolabusszal, gyűjtötte be a gyerekeket. Háromhavonta cserélődtek a gyerekek az iskolában.

Magyar misszionáriusok az indiánokért

A másik úttörő vállalkozás a Bethesda kórházhajó volt. Ez a hajó Bolíviában járta az Amazonas mellékfolyóit. Az orvosa, Taylor doktor, kanadai volt. A kapitánya, Vertico, jura indián. De a hajó megálmodói, tervezői magyarok voltak! Valószínűleg emlékszel a Cserepka házaspárra, akik 20 évig voltak misszionáriusok Bolíviában. A férj beszélt Istenről, a felesége, dr. Ilonka Margit orvosként a betegeket kezelte. Ők jöttek rá, hogy sok indián törzset csak vízi úton, hajóval lehet elérni.
Egy kórházhajóról álmodtak, és az álmok valóra váltak. A fiatal magyar villamosmérnök, Sallós József adományokat kezdett gyűjteni, és Isten olyan csodát tett, hogy egy éven belül összegyűlt a pénz. Sőt, nem is egy, hanem két hajó készült el!

A nagyobbik pompás, többszintes hajó lett. Alul, a hajófenékben volt a gépház. Középen az orvosi műtő, vizsgáló, gyógyszerraktár, ebédlő és a mellékhelyiség kapott helyet. Legfelül volt a kapitány és az orvos lakása. No meg a víztároló, hiszen a jó minőségű, tiszta vízre nagy szükség volt!
Hangos sziréna jelezte a hajó közeledtét, hogy mire kiköt, a betegekkel is odaérjenek. A kisebb, nyolcszemélyes hajó vitte a felszerelést, a terheket. Ha pedig olyan folyóra akadtak, ami a nagyobb hajó számára járhatatlan volt, nem estek kétségbe! Olyankor a kisebb hajón jutottak fel a folyón az indiánokhoz.

A kórházhajók avatási ünnepén a magyar himnusz is megszólalt. Lehet, hogy Magyarország kicsi, a magyarok messze élnek Bolíviától, de aki Istenben bízik és neki engedelmeskedik, a járatlan helyen is utat talál.

Válasz írása

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>