A víz arcai a természetben

Ekkor: 2016. január 20. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

A víz arcai a természetben

Hányféle formában találkozhatsz a vízzel? Ha körbenézel otthon, már meg is tudod. A csapból mint folyadék folyik, ha ezt követően teafőzőbe töltöd, hamarosan találkozhatsz másik halmazállapotával, a gőzzel. Ha meleg nyári napokon nem teára vágysz, hanem limonádét készítenél, akkor biztosan teszel bele néhány szem jégkockát, ami szilárd halmazállapotú víz. A természetben sincs ez másként…

Hogyan születnek a felhők?

Folyékony állapotban találjuk a vizet a tengerekben, óceánokban, tavakban. Ahonnan a víz azután a nap meleg sugarainak hatására szépen párologni kezd. A vízpára a folyadék tetején lebegne, ha nem volna segítségére a levegő, így a pára, ha felmelegszik, felfelé vitorlázik. A játékos szél magával ragadja a kis páraszemeket. Hogy minél többen legyenek a játékban, a szél bevonja a földet is: a szárazföldek felől porszemeket is szállít.
Mi történik odafenn? A meleg levegő egyre magasabbra és magasabbra emeli a porszemeket és a párát, egészen addig, amíg erejéből telik. A levegő ugyanis a magasban elkezd lehűlni, a szállított pára pedig a porszemek felületén kicsapódik, és megjelennek az égen a felhők. Ez a porszem közepű vízcsepp egyszer csak megfagy. A fagyott vízcsepp hízásnak indul, és további pára vagy vízcseppek fagynak hozzá. Ilyenkor lesznek a felhők viharosak.
Amikor a felfelé igyekvő levegő számára túl nehézzé válnak a vízcseppek és jégszemek, kezdi elengedni őket, és azok lepotyognak az égből. Ha szerencsések vagyunk, csendes áztató esőnek örülhetünk. Ha erősebb volt a légáramlás, akkor akár tojásnyi jégdarabok is potyoghatnak a hatalmasra növekvő zivatarfelhőkből. A heves, nagy viharokat látványos villámlás, mennydörgés, esetleg széllökések, akár tornádó is kísérheti.

Víz a föld alatt

Amikor a víz újra a felszínre érkezik, megkezdi útját vissza a tengerek felé. Útja közben sok dolog történik vele. Lehullik a talajra, ahol a növények kortyolhatnak belőle. Ha a talaj nem bír többet befogadni, akkor elkezd az alacsonyabb helyek felé mozogni, kialakulhatnak kis patakok, melyek összegyülekezve később folyókká duzzadhatnak. A folyók pedig tavakba ömlenek, vagy vissza a tengerbe.
A talajba szivárgó vizek újabb játékba kezdenek a talajszemcsékkel, ahonnan ásványi anyagokat oldanak ki. Ha ezt egy barlang felett teszik, akkor a barlang mennyezetéről lecsöpögve csodálatos cseppköveket építenek. Biztosan olvastál már az Aggteleki-cseppkőbarlangól, amely a víz körforgása nélkül nem jöhetett volna létre.

Ha gőz csap ki a földből

Ha a talajba szivárgó vizek elég mélyre jutnak, akkor találkoznak az olvadt kőzetekkel, a lávával, bár közvetlenül nem érik el azt. A láva hője kezdi felmelegíteni a vizet, melyben robbanásszerű gőzfejlődés indul el. A robbanás hatására a gőz és a víz kürtőkön keresztül a magasba csap. Ezt hívjuk gejzírnek. Egyik leghíresebb és leglátványosabb gejzír a Földön a Yellowstone Nemzeti Parkban található Öreg Hűséges.

A víz ereje

Szólni kell még egy félelmetes erejű jelenségről, amelyet szintén a föld és a víz kölcsönhatása hozhat létre. Biztosan hallottál már róla, hogy a földrészek nagyon-nagyon lassan vándorolnak. Amikor egy-egy földrészt hordozó kőzetlemez elmozdul, a mozgás közben iszonyú erők szabadulnak fel, melyek földrengéseket okoznak. Mikor az óceánok alatt történik ez, akkor az óceán felszínén hatalmas hullám jelenik meg. Ezek a szökőárak vagy cunamik, amelyek, ha partot érnek, nagy rombolást képesek végezni.

Válasz írása

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>