Farkasok és medvék hazánkban

Ekkor: 2016. május 24. | Itt: Cikcakk, Cikkek mentén | 0 hozzászólás

Farkasok és medvék hazánkban

Farkasok
Milyen jó is, amikor összeül a család, vagy összegyűlik a rokonság például egy születésnapon. Farkaséknál mindennap együtt a nagycsalád. A mai kutyák őse ugyanis falkákban él. A falka tagjai szoros rokonságban állnak egymással. Az együttélés sok előnnyel, ugyanakkor sokszor lemondással is jár. Hiszen tudjuk, így van ez a családban is. A tesó vagy a szülők segítségével sokkal gyorsabban lehet mondjuk rendet tenni, vagy megcsinálni a leckét, ugyanakkor néha meg kell osztani a csokit vagy a sütit velük.

Mi lesz a vacsora?
Farkasék nem csokit osztanak meg, hanem jávorszarvas húst. Persze nem csak nagytestű áldozataik vannak; rágcsálókat, földön fészkelő madarakat, dögöt és növényi táplálékot is fogyasztanak. A falka előnye abban áll, hogy képesek olyan zsákmányt elejteni, amit egyedül nem tudnának. A jávorszarvas egyetlen farkassal még könnyedén elbánna, a falkával szemben azonban kevés az esélye.

„GPS”
Hogyan találják meg és követik a vadat a farkasok? A legfejlettebb érzékszervük az orruk. A szaglás segíti őket egymás azonosításában és a zsákmány követésében is. Akár 2,5 km távolságból is megérzik az állat szagát. Órákon keresztül is képesek üldözni; gyakran nem is látják a leendő zsákmányt, csak a szaga után mennek. A falka tagjai a vadászat során vonalban szétválnak, vagy kisebb csoportokra oszlanak, hogy egymás felé tereljék a kiszemelt vadat. Ehhez nemcsak kiváló kommunikáció, de nagyon jó terepismeret is szükséges. A legeszesebb ragadozó címével büszkélkedő farkas agyában nagyon precíz térkép működik élőhelyükről és annak környékéről. Ha gyorsabban akar úti céljához érni, nem okoz neki gondot rövidítést találni.

Miért üvöltenek a farkasok?
A farkasüvöltés többféle szerepe közül a legfontosabb a kommunikáció. A zsákmány üldözése közben így tartják a kapcsolatot egymással a falka tagjai. A falka vezetője így értesülhet a többiek helyzetéről. A farkasüvöltés a vadászterület kijelölésében és határainak jelzésében is szerepet játszik.
Az üvöltés mellett a testbeszéd is fontos. Ebben nagy szerep jut a farkas lompos és bozontos farkának. A falkában előfordulnak harcok a rangsor eldöntéséért. Egy-egy harc során a vesztes fél azzal nyilvánítja ki megadását, hogy farkát behúzza, hanyatt fekszik, és felkínálja torkát ellenfelének. Az ellenfélben a társ védtelen torkának látványa „harapási gátlást” vált ki.
A falka tagjai a kis farkaskölykök nevelésében is segédkeznek. Jó soruk van bizony: nemcsak az anya szerez táplálékot a kicsinyeinek, hanem más falkatagok is.

Magyarországon is élnek farkasok?
Igen, élnek, de farkastámadástól nem kell tartanod, mert nagy valószínűséggel csak vadasparkban vagy állatkertben találkozhatsz velük. Az Északi-középhegység erdeiben, az Aggteleki-karszton és a Zemplénben bukkannak fel időnként, bár voltak megfigyelések a Bükk erdeiben is. A szakemberek úgy becsülik, nagyjából 15−20 farkasunk lehet az országban, és közül a zempléni területen élők alkotnak egy erős, szaporodó falkát. Az ő vadászterületük azonban átnyúlik Szlovákiába. Ne ijedjen meg senki, kevés az esélye annak, hogy kirándulás közben összefussunk velük. Magyar farkasaink óvatos állatok, akik jól rejtőzködnek, és megtartják a távolságot az embertől.

Medvék
A farkasokkal ellentétben a medvék alapvetően magányos jószágok. Nem tartják meg a vadászterületük határát, sokat kóborolnak. Roppant erejüknek köszönhetően nekik nem kell segítség ahhoz, hogy leterítsenek egy-egy jávorszarvast vagy akár a náluk jóval nehezebb bölényt is.
A hímek nem „mintaapukák”, hiszen a kicsik gondozásában nem vesznek részt. Az anyamackó télen hozza világra bocsait. Az odaadó anya nagyon vigyáz a bocsokra. Három-négy évig együtt él velük, csak ezt követően engedi útjukra őket. A bocsok rengeteget játszanak, míg a mama őrködik. Játék közben tanulják meg a fára mászást, a birkózást és a vadászat alapjait.
Hozzánk legközelebb Erdélyben találkozhatunk rendszeresen medvével, de bizony nem egyszer előfordul az Északi-középhegységben is. Elsősorban a Bükkben, a Karancs hegységben és a Medves-fennsíkon.
Mind a medvét, mind a farkast – ezeket a gyönyörű ragadozókat – több nép nagy becsben tartja. Az embert régóta lenyűgözik, megjelennek mondavilágban és a népmesékben is.

Válasz írása

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>