Férfiak és nők a kereszt körül

Ekkor: 2016. március 24. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Férfiak és nők a kereszt körül

– Egy órát sem tudtok ébren maradni velem? – kérdezte szomorúan Jézus a legjobb barátaitól.
Az Úr Jézus tudta, hogy sok szenvedés vár rá. Tanítványai közül Pétert, Jánost és Jakabot kérte meg az ünnepi vacsora után, hogy legyenek vele a Gecsemáné-kertben, amíg ő imádkozik.
A kert csendes volt, és ők bizony elaludtak, míg Jézus a mennyei Édesatyjához imádkozott. Pedig mennyire szüksége lett volna éppen akkor a barátaira! Mikor Jézus befejezte az imádságot, és szólt nekik, hogy együtt elinduljanak, lámpások tűntek fel a kertben.

– Mi ez a zaj? – néztek össze a tanítványok. – Fegyverek csörgése? Tömeg közeledik!
Júdás kivált a tömegből, és megcsókolta Jézust. Ez volt a jel a katonáknak, hogy kit kell elfogniuk.
– Júdás, csókkal árulsz el engem? – kérdezte szomorúan az Úr Jézus.
Jézust elfogták, és a főpaphoz vitték kihallgatásra. A tanítványok elfutottak rémületükben. Attól tartottak, hogy őket is letartóztatják. A főpapok és vallási vezetők haragudtak Jézusra. Nem hitték el, hogy ő Isten Fia. Elhatározták, hogy megöletik.
Péter a közelbe merészkedett, de amikor felismerték, hogy Jézus barátja, félelmében letagadta még azt is, hogy ismeri. Jézus teljesen magára maradt.

A főpapok átadták Pilátusnak, a római helytartónak, hogy ítélje el. Jézust keresztre feszítették két bűnözővel együtt, pedig ő semmi rosszat nem tett! Egész életében jó volt az emberekhez.
Ott állt a keresztnél János, a legfiatalabb tanítványa, és azok az asszonyok is, akik Galileából egészen idáig vele tartottak: Mária, Jézus anyja, a magdalai Mária és a többiek. Jézus megengedte a nőknek, hogy kövessék, és tanításait hallgassák. Hálából, hűségesen szolgáltak neki. Mennyire fájt így látniuk szeretett Mesterüket! Mária, Jézus édesanyja keservesen sírt. Jézus látta, és együttérzett vele. Még szenvedése közben is gondoskodott azokról, akiket szeretett. Jánosra rábízta az édesanyját, Máriára pedig Jánost, hogy vigyázzanak egymásra.
Jézus nagy kínok, fájdalmak között Istenhez kiáltott, és meghalt. Hirtelen éjszakai sötétség lett, és hatalmas földrengés, a templom vastag függönye kettészakadt. Az emberek megrettentek, elfutottak.
– Bizony, Isten Fia volt! – döbbent rá az igazságra az a római parancsnok, aki Jézus keresztjénél állt. Látta, mi történt.
Egy József nevű tanítvány bátran bement Pilátus elé, és elkérte tőle Jézus testét. Eltemette egy sziklasírba.

Az asszonyok illatos keneteket készítettek, és másnap hajnalban kivitték a sírbolthoz. De az, legnagyobb megdöbbenésükre, üres volt! Hirtelen fénylő angyalok jelentek meg, és hirdették a jó hírt:
– Jézus nincs itt, feltámadt!
Az asszonyok elszaladtak a tanítványokhoz elújságolni az örömhírt.
– Jézus él! Jézus feltámadt! Az angyalok mondták!
De a tanítványok nem hittek nekik. Csak Péter és János szaladt el megnézni a sírt.
A magdalai Mária a temető kertjében sírdogált. Soha senki nem volt hozzá olyan jó, mint Jézus. Korábban mindenki lenézte őt, nem voltak barátai. Jézus megváltoztatta az életét, és most nincs többé! Nem elég, hogy meghalt, még a teste is eltűnt. Ám egyszer csak valaki megszólította Máriát:
– Asszony, miért sírsz? Kit keresel?
Mária fel sem nézett, azt hitte, a kertésszel beszél.
– Uram, ha te vitted el, mondd meg nekem, hova tetted!
– Mária! – szólította meg a férfi.
Mária felkapta a fejét az ismerős hangra, és a meglepetéstől majdnem elájult. Jézus állt előtte! Máriát elöntötte a boldogság. Jézus él! Futott, ahogy a lába bírta, szinte repült elújságolni a hírt:
– Láttam az Urat! Láttam az Urat!

Isten igéje: „A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették.” (Márk 16,6)

Válasz írása

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>