Győzelem emberhátrányból

Ekkor: 2017. október 19. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Győzelem emberhátrányból

Mi az a nagy csillogás-villogás, ami a porfelhőből előtűnik? A napfényben a sok rézsisak, rézpáncél, a dárdák vashegye csillog. A kardok is csillognának, ha a nem fedné be őket az út pora.

De bizony befedi. Akkoriban ugyanis nem volt aszfaltozott út. De még kővel kirakott út sem igazán! Poros utakon vagy akár árkon-bokron, erdőn-mezőn át vonultak a katonák. A csillogó-villogó fegyverekkel, páncélokkal felszerelt filiszteus sereg is. A filiszteusok a zsidók ellenségei voltak. A tenger felől érkeztek új hazát keresve, és a tengerparton telepedtek meg. Öt nagy városuk volt, onnan portyáztak a környéken. A városok szövetségben álltak egymással, így még nagyobb sereget tudtak kiállítani, ha kellett. Ráadásul félelmetes, vasból készült fegyvereik és lovaik, harci kocsijaik is voltak. A zsidók viszont nem értettek a vas megmunkáláshoz, lóval, harci járművekkel sem rendelkeztek. A filiszteusok támadásától tehát mindenki rettegett akkoriban. Nem csak az egyszerű földművesek ám! Hanem néha bizony még a hadseregek is.  Hiszen jó minőségű vasfegyverek, kardok, dárdák nélkül hogyan szálltak volna harcba ellenük?

Menekült hát mindenki, amikor a filiszteusok jöttek, átgázolva mindenen! Letapostak mindent, ami elébük került. Ez történt Lehi városánál is. Pedig Lehi mellett volt az Állcsont-magaslat. Ez az erős Sámson egyik hőstettéről kapta a nevét. Sámson körülbelül kétszáz évvel korábban itt győzött le ezer filiszteust. De nem ám karddal, dárdával vagy lándzsával! Hanem egy szamár állkapcsával. Innen kapta a hely a nevét is. Ez talán bátorságot adhatott volna a zsidóknak…

De ellenség közeledett. Mindenki menekült. Csak egy ember áll szilárdan egy lencseföld közepén.  Nem mozdul. Meg se rezdül. Mintha azt mondaná: „Eddig és ne tovább! Nem adom a hazám földjét! Még ezt a lencseföldet sem!”

Vajon ki lehet ez a magányos hős? Hiszen ez nem más, mint Sammá! Dávid király híres vitéze.  Nem csoda, hogy mozdulatlan, sok csatát kiállt már. De akkor is! Ez őrültség!  Sammá egyedül van, vele szemben pedig az egész filiszteus hadsereg. Ez nem egyszerű emberelőny. Ez legalább ezerszeres túlerő!

A filiszteus sereg egy pillanatra megtorpan. De csak egy pillanatra. Azután menetelnek tovább. Mi nekik egy szem magányos izraeli! Majd elszalad vagy meghal ő is, mint a többiek. De Sammá nem szaladt el. Meg sem moccant. Bátran szembenézett velük. És azután meglendítette a fegyverét!

Elesett az első filiszteus. Aztán a második, a harmadik, a negyedik, a tizedik… A sereg eleje megkavarodott. Egyre nagyobb lett a zűrzavar. Sammá csak vágta a filiszteusokat. Nem menekült, hanem küzdött. A sereg vége nem értette, mi az a torlódás ott elöl. Sammá csak harcolt a filiszteusok ellen. Egyre több lett a legyőzött katona. Egyre nagyobb lett a zavar a filiszteusok között. Most már megijedtek. Most már féltek. Odalett a bátorságuk. Odalett a büszkeségük. Semmi mást nem szerettek volna, csak életben maradni.

Sammá pedig állt a lencseföldön, szilárdan. Mert Isten erejével volt bátorsága szembeszállni a túlerővel is!

Isten igéje:

Légy igen bátor és erős!

Józsué 1,7