Talán még a nagypapád is emlékszik rá, hogy gyermekkorában adventben vagy karácsony vigíliáján (december 24-én) a gyerekek házról házra jártak, és karácsonyi énekeket énekeltek. Engedélykérés után az ablak alatt vagy a házban adtak elő egy vagy több éneket. A „Csordapásztorok”, a „Mennyből az angyal” vagy a „Pásztorok, keljünk fel” kezdetű dalt lehet, hogy te is ismered. Ezek az énekeket már több száz évvel ezelőtt is énekelték!
Az éneklés és a köszöntő után a gyerekek ajándékot kaptak, többnyire valamilyen élelmet.
Én kicsike vagyok,
A fogaim nagyok,
Megtöröm a diót,
Csak sokat adjatok!
Ó, ó, ó, háromesztendős tokjó,
vöröshagyma, egy kis só
a bográcsban volna jó,
ó, ó, ó!
I, i, i,
a kalács mindennapi.
Hogyha adna valaki,
úgy lehetne jóllakni,
i, i, i.
A, a, a,
kolbász ide, szalonna!
Pásztoroknak jó volna,
gazdasszony ha adna,
jó volna!
Legutóbbi hozzászólások