Vadak-e a vadállatok?
A paradicsomi időkben az ember békességben élt a teremtett világgal. Az állatokkal is. De minden elromlott, amikor az ember engedetlen lett Istennek. A világ többé már nem egy békés hely. Az élet állandó harcot jelent állatnak, embernek egyaránt. Az állatok nap mint nap szembe kell, hogy nézzenek olyan helyzetekkel, amelyekben az életük forog kockán. Életösztönük nagyon jól működik és gyors, sokszor durva, de hatékony megoldásokra sarkallja őket azért, hogy a veszélyt elkerüljék. Ezért az állatok gyakran erőszakosnak tűnhetnek, de csak így tudnak életben maradni. Harc az élelemért A madárvilág tengeri „kalózai” a halfarkasok, akik a kalózokhoz hasonlóan másoktól rabolnak. A tengerek felett halászó madarakat tartják szemmel, és amikor valamelyikük csőrében zsákmányt látnak, lecsapnak rá. Akkor kezdődik el a hadd el hadd! Addig csipkedik, míg az el nem engedi a halat, amit ők aztán gyorsan felkapnak. A ragadozók sem lehetnek szelídek a zsákmányállattal szemben. Hatékonyaknak és gyorsnak kell lenniük, ami sokszor kegyetlenségnek tűnhet. Ha a csapatban vadászó oroszlánok nem sebesítik meg halálosan, és nem terítik le azonnal a bivalyt, akkor bizony a vadász az életét vesztheti. Ki lesz a falkavezér? Sok állatfajra jellemző, hogy falkában él. A falkában az együttélés alapja egy rangsor, és bizony „farkastörvények uralkodnak”. A falkavezér helyét ugyanis időről időre megpróbálják elbitorolni. Hogy miért? Mert övé az első falat minden zsákmányból, és a hölgyek szíve is érte dobog. De a madarak sem sokkal különbek! Úgynevezett „csípési sorrendet” lehet megfigyelni egyes csapatokban élő madárfajoknál, különösen a lúdféléknél. Vagy a papagájoknál is. Ez utóbbiak a természetes élőhelyükön kisebb-nagyobb csapatokban élnek. De a csípési sort a kalitkában tartott madarunk is kipróbálja. Tudni akarja, „ki a főnök”. Ha megcsíp, és nem dorgáljuk meg azonnal, akkor ez az ő értelmezése szerint hatékony érdekérvényesítés, mivel részünkről nincs „agresszív” válasz, tehát behódoltunk. Ha megtanulja, hogy az ilyen akciókat „kemény” fellépés követi, felhagy a próbálkozással. Ha nem tanítjuk meg rá, akkor a madár kiállhatatlan lesz, mert szerinte nem viselkedünk helyesen. Társai a testbeszédéből értenének. Hogy a rosszallását közvetítse: csíp, rúg,...
Olvass továbbCsodálatos állatok
Főnix madár A főnix egy gyönyörű madár az egyiptomi és más népek meséiben. Kicsit a pávához, kicsit a sashoz hasonlít, tollai viszont piros és arany színben pompáznak, ezért napmadárnak is nevezik. A legenda szerint különleges tulajdonsága, hogy 1461 évig él. Tehát az a főnix madár, amelyik a nagyszüleiddel egyidős, még igencsak fiatalnak számít. Hosszú élete alatt csak harmatot eszik, és a fahéjfa ágaiból készít fészket magának. Amikor a fészek végre elkészül, a nap sugarai felgyújtják azt, és maga a madár is elég a tűzben, de itt kezdődik csak a varázslat! A tűz hamvaiból egy új főnix madárka születik, akinek ugyanolyan hosszú élete lesz, mint az elődjének. Jónás nagy hala Gondolkoztál már azon, vajon milyen óriási hal nyelhette le egészben Jónást, amikor beleesett a viharos tengerbe? A tudósok szerint Isten egy cetcápát küldött az engedetlen próféta megmentésére. A világ legnagyobb hala akár tizenkét méteresre is megnőhet, és nagyjából olyan nehéz, mint egy autóbusz. Szinte egész nap nagyra nyitott szájjal úszkál a trópusi tengerekben, mindent befalva, ami csak az útjába kerül. Szerencsére azonban legjobban a planktonokat és az apró rákokat kedveli. Bár a cetcápák az embereket egyáltalán nem bántják, Isten parancsára egy ilyen hal a maga hatalmas szájával könnyedén el tudta nyelni Jónást. Nagyon békés állat, néha még azt is megengedi az arra úszóknak, hogy belé...
Olvass továbbSzelíd vadállatok
Elza, az oroszlán Amikor pici oroszlánkölyköt látunk, jó lenne megsimogatni és ölbe venni őket! Olyan helyesek, mint a cicák, csak kissé nagyobbra nőttek. Egy Afrikában élő angol házaspárnak, Joy és Georg Adamsonnak egyszerre három ilyen édes „cicája” lett. Georg egy vadászatról hozta haza az árván maradt oroszlánkölyköket, akiket a gondozásukba vettek. Eleinte tejet ittak, játszottak és aludtak. Aztán ahogy nőttek, a folyton hancúrozó, kíváncsi kis oroszlánok minden bútorra felmásztak. Lerántották az asztalterítőt, összetörték a csészéket, elcsenték a törölközőt a fürdőből, teljesen felforgatták a házat. Így aztán kitessékelték őket az udvarra. Bár továbbra is szelídek maradtak, már túl nagyok voltak ahhoz, hogy lakásban éljenek. Hamarosan a két nagyobbik állatkertbe került. A kicsi Elzától csak nem akart megválni a gazdi. Különös ragaszkodás és barátság alakult köztük. Elza boldogtalan lett volna, ha egy ketrecbe zárják, hiszen mindenhova követte Joyt, a „pótmamáját”. Elza minden mókában benne volt, ügyesen focizott, úszott. Egyszer megmentette gazdáját egy kobra támadásától. Elza megnőtt, és vadállatként nem maradhatott tovább az emberekkel. Hogy ne kelljen állatkertbe küldeni, gazdái elhatározták, inkább visszaszoktatják a vadonba, ahol szabadon élhet. Eleinte bizony ez nem ment könnyen! Meg kellett tanulnia vadászni, saját magának megszerezni a táplálékot. Sok türelem és próbálkozás után végre nem játszótársnak tekintette a zsákmányt, és sikerült elejtenie. Azt is meg kellett tanulnia, hogy védje meg magát, és tudjon beilleszkedni a vadonba. Aztán Elza eltűnt. Gazdái sehol sem találták az afrikai szavannán, és komolyan aggódtak érte. Hosszabb idő után tűnt csak elő újra. Egy nap megjelent régi gazdáinál, és magával hozta három kis kölykét. Látszott rajta, mennyire örül a viszontlátásnak. Egész délután velük volt. Estefelé a dombon megjelent egy gyönyörű hímoroszlán, a társa. Hívására Elza visszatért kölykeivel a vadonba, ahol szabad volt, és ahol született. Ez volt az első alkalom, hogy egy szelíd oroszlánt sikerült visszaszoktatni a vadon életre. Embermentő oroszlánok A vadon élő állatok meglepő dolgokra képesek. Etiópiában történt, hogy négy ember elrabolt egy tizenkét éves kislányt. Egy hétig tartották fogva, amikor elhatározták, hogy tovább mennek más helyre, mert a rendőrség a nyomukban volt. A kislány nagyon sírt útközben, és felfigyelt erre három közeli oroszlán. Az oroszlánok nem tétováztak: elkergették a rossz embereket, körbevették a kislányt, és őrizték mindaddig, amíg a rendőrök megjelentek. Akkor aztán felkeltek, a kislányt ott hagyták, ők pedig visszavonultak az erdőbe. A kislány elmondta, hogy az oroszlánok nem bántották, hozzá sem értek, csak vigyáztak rá. Ami bizony csoda volt, mert a vadon élő oroszlánok inkább megtámadják az embert, nemhogy védik. Egy etióp szakértő szerint a kislány sírása hasonlíthatott egy kisoroszlán sírására, és ez indíthatta az oroszlánokat arra, hogy...
Olvass továbbFamily családi nap
Idén először kerül megrendezésre a Family családi nap a biatorbágyi gyermeknap részeként. 2016. május 28-án egyszerre három helyszínen várjuk szeretettel Olvasóinkat 10.00 és 18.00 óra között a Füzes-patak partján! Izgalmas előadások a közösségi házban (Fő u. 94.) 11.00-12.00: Az elég jó nő titka – avagy hogyan találjunk egyensúlyt a különféle szerepeink között? (Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója) 14.00-15.00: Egy napunk. Mi segít a szeretetet megtartani? (Süveges Gergő újságíró, műsorvezető-szerkesztő és felesége, Rudan Margit) 16.00-17.00: A virtuális rém. Digitális generációk a családban (Miklya Luzsányi Mónika író, újságíró, a CikCakk magazin főszerkesztője) Családi programok a Játékligetben, a Family-sátorban kedvezményes vásárlási lehetőség a Harmat Kiadó családi és párkapcsolati könyveiből; fényképkeret-készítés scrapbooktechnikával – vezeti:Budaházi Brigitta (Gigi) scrapbookoktató; szeretetnyelvteszt pároknak; színezők, tesztek, rejtvények gyerekeknek; családi címplapfotózás; találkozás munkatársainkkal. Bringóhintózás a Füzes-patak mentén – lapunk ajándékaként egész nap ingyenesen! A rendezvénnyel kapcsolatos bővebb információ az alábbi oldalon található....
Olvass tovább
Legutóbbi hozzászólások