Megjelent a szeptemberi Cikcakk!
Víz! Víz! Víz! Az élet egyik legfontosabb eleme. Ha kíváncsi vagy rá, miért, lapozd fel a CikCakk magazin negyedik számát! Közben megtudhatod azt is, hogy miért olyan fontos Izraelben a víz, miért sós a tenger, vagy hogy miként élnek a vízre épült városokban. Olvashatsz arról a csodálatos vízről is, amely új életet ad.
Olvass továbbGyöngyhalászok régen és most
Hogyan születik az igazgyöngy? Egy maláj mese szerint az igazgyöngy a fájdalomból születik. És ez valóban így is van. A kagylóhéjak között lakik maga a kagyló állatka. Ha a „házába” valamiféle idegen anyag, piszok, szennyeződés kerül, az őt nagyon zavarja. De mivel nem tudja kiebrudalni a házából a betolakodót, más módszert választ: testéből egy különleges anyagot bocsát ki, amivel körülveszi az „idegent”. A kagylónak három évre van szüksége ahhoz, hogy egy átlagos (borsónyi méretű) gyöngyöt termeljen. Gyöngyhalászat régen A gyöngyhalászat régen veszélyes foglalkozás volt. A huszadik század előtt a gyöngyhalászoknak le kellett bukniuk a tenger mélyére, mindenféle segédeszköz (oxigénpalack, békatalp) nélkül. Nagytesód vagy az apukád körülbelül fél percig tudja visszatartani a levegővételt, japán gyöngyhalászok azonban akár hét percig is kibírják levegő nélkül a víz alatt. Búvárruha helyett zsírral kenték be a testüket – így védekeztek a hideg ellen. Orrukra teknőcpáncélt csíptettek, hogy ne kerüljön bele víz, és valami méretes kőbe kapaszkodtak azért, hogy le tudjanak merülni. Persze ismerniük kellett a tengeri áramlatokat, és ha szükség volt rá, akár a cápával is megküzdöttek. A felszínre hozva szétnyitották a kagylókat, és csak akkor derült ki, van-e benne gyöngy. Ugyanis a gyöngykagylók közül is csak minden ezredikben található igazgyöngy. Ahol a gyöngykagyló terem A gyöngyhalászat tehát veszélyes foglalkozás. Viszont nagyon sokan szeretnének a világon igazgyöngyből készült ékszert hordani. Így veszélyek ide vagy oda, bizony annyira sok gyöngykagylót hoztak a felszínre az évszázadok alatt, hogy mára ezek a kagylók kihalófélben vannak. Éppen ezért mostanra a halászatot szinte teljes egészében felváltotta a gyöngy mesterséges termesztése. A gyöngyöket telepeken növesztik úgy, hogy a kagylókba direkt helyezik el az idegen anyagot, amit azután a kagyló gyönggyé alakít, ahogyan a természetben is tenné. A gyöngytenyésztők nagyon óvatosan bánnak a kagylókkal, a gyöngyök eltávolítását úgy végzik, hogy ne sérüljön meg a kagyló, és tudjon több gyöngyöt termelni. Egy kagyló így nagyon hosszú ideig, akár kétszáz évig is elélhet. Mennyit ér az igazgyöngy? A természetben talált igazgyöngyök értéke körülbelül kilencvenezer és félmillió forint között van. A tenyésztett igazgyöngyök jóval...
Olvass továbbMilyenek a bálnák?
Szia, Cetka vagyok. Igazából nem ez a nevem, hanem csettegések sorozata, de azt úgysem tudnád kimondani. Egy ember barátom nevezett el Cetkának, úgyhogy maradjunk ennél. Egyébként ámbrás cet borjú vagyok, bár ezt már biztosan kitaláltad a képeim alapján. Jó nagy fejem van, ugye? A testem egyharmada. Természetesen ebbe a nagy fejbe jó sok gógyi is szorult, meg egy igazi extra, de erről később mesélek. Amúgy tudod, hogyan lehet megkülönböztetni a cetféléket a cápáktól? Hát úgy, hogy a mi farkunk vízszintes, és föl-le csapkodunk vele, a cápák farka meg függőleges, és jobbra-balra mozgatják. Cápa, nyami. No, majd erről is mesélek. Képzeld, mi is emlősök vagyunk, mint ti! Minket is a tejével táplál az anyukánk születésünk után, és mi is tüdővel lélegzünk. Ezért időnként fel kell emelkednünk a vízfelszínre, hogy lélegezhessünk. Egy nagy kifújás (Apu tök menő, akár ötméteres vízoszlopot is tud!!!), aztán belégzés, és megyünk a mélybe polipot enni. Vagy cápát. Vagy uncsi napokon csak tonhalat. Biztos azt gondoltad, hogy a bálnák nem is ragadozók, és folyton planktonokat falnak. Még csak az kéne. Plankton, pffffujjj. Olyan, mint a szétázott ráksaláta. Azok a cetek esznek planktont, amelyeknek sziláik vannak fogak helyett. Pont úgy néznek ki, mint akik fésűt használnak műfogsor helyett. De mi fogascetek vagyunk, a tengerek és óceánok félelmetes ragadozói. Nyugi, embert nem eszünk. Téged is folyton azzal nyaggatnak, mi leszel, ha nagy leszel? Elárulom, ha én nagy leszek, vagyis 16 méteresre növök, mint Apu (Anyu csak 11, de ő lány), akkor mélytengeri óriáspolip-vadász leszek. Na figyu, elmesélem, hogy működik ez. Először is: van beépített hanglokátorom, amivel be tudom mérni, hol tanyázik az óriáspolip. Aztán itt van a fejemben a cetolaj. Ez komoly, tényleg lé van a fejemben az agyamon kívül, de ne nevess ki, mert ez klassz dolog. A testem melegétől ez az olaj folyékony és könnyű. Ha le akarok merülni, akkor az orrlyukamon beszívom a hideg tengervizet, átengedem az olajon, az olaj megszilárdul, és nehéz lesz. Fejjel lefelé fordulok, és a farkammal jó mélyre hajtom magam. Ha meg fel akarok jönni, akkor kipréselem a vizet a fejemből, a testem felmelegíti az olajat, az újra könnyű lesz, és felhúz a felszínre, mint az úszógumi. Én még nem tudok olyan mélyre menni, mint Apa, neki ugyanis négyméteres farka van, és teper vele, mint a gép. Én még csak 20-30 percig maradok lent, de Apa akár másfél óráig is kibírja egy levegővel, és 3 kilométer mélyre is lemerül. Igazi rekorder az állatvilágban! Ezalatt az idő alatt hatalmas csatákat vív az óriáspolipokkal, de az én Apukám olyan menő, hogy mindig legyőzi és megeszi őket. Én még csak Anyával vadászom, és csak kisebb polip jut, meg néha egy-egy cápa vagy rája, de ezek is fincsik. Meséltem az előbb, hogy van egy ember barátom. Egy kutatóhajón dolgozik, és néha szoktunk beszélgetni, bár elég furcsán beszél bálnául. Tényleg úgy csetteg, ahogy a csapatunk, de néha az az érzésem, hogy össze-vissza beszél. A múltkor például azt mondta: a rájából sose lesz málnás palacsinta. He??? Szerintem én sokkal jobban értem, amikor emberül beszél, csak ő nem tudja. Hallottam például, hogy szuperhősökről beszélgettek egy barátjával. Ezek a szuperhősök mindig megmentik a világot. Denevérember meg pókember meg macskanő. Már nem azért a két szardíniáért, de ezek a nyamvadt kis állatok szerintem semmit sem tudnak hozzánk képest! Ha nem uszony lenne a kezem helyén, már rég megrajzoltam volna a Fantasztikus Bálnaember című képregényt. Esetleg… Ha még nem váltál bálnává a sok strandolástól…...
Olvass továbbRejtőzködő részünk
Talán hallottad már, hogy „testünk kétharmada víz”. De elgondolkodtál már, mit is jelent ez? Kétharmada… Ez olyan, mintha hárman lennétek testvérek. Kapnátok egy tábla finom csokit, amit persze három egyenlő részre kell osztani. Egy rész a tiéd, ez az egyharmad. A másik két rész a tesóidé. Az pedig a kétharmad. Pontosan kétszer annyi, mint amennyi a tiéd. Azért ez furcsa egy kicsit, nem? Ülsz egy kád vízben. A víz körülvesz, nem ütöd meg magad, ha beleülsz. Ha felemeled a karod, lecsöpög róla a felesleg. Próbáld csak ki! Azután fogd meg a sarkad! Kopogtasd meg a fejed búbját! Ugye, milyen kemények? Csípj bele a karodba! Ugye rugalmas, tömött? Nem folyt szét a kezed között. Tested hol kemény, hol rugalmas, határozott alakja van, nem csöpög szét mindenfelé… Hogy lehet akkor, hogy a nagyobb része víz? Szereted a pudingot? Hát a tejbegrízt? Gyümölcstorta tetején a zselét? Lehet, hogy már meg is tudod főzni őket. De ha még nem, csak enni szereted, elmesélem, hogyan készülnek. Vegyük a pudingot. A kész puding kemény. A tálkából ki lehet borítani egy tányérra, ott marad. A formáját megtartja, lehet díszíteni. Pedig tudod, hogy kezdődik a puding receptje? Hozzávalók: fél liter tej, 3-5 evőkanál cukor, 1 tasak pudingpor. Bizony! A kemény puding legnagyobb része a folyékony tej! Hogy lehet akkor, hogy mégsem folyik? A cukor miatt? Nem, azt a forró teába is teszünk, mégsem keményedik meg. Akkor nem lehet más oka, mint a pudingpor. A benne levő keményítő a melegítés hatására „fogságba ejti” a tejet. Mire lehűl, már nem folyik. Olyan, mintha kis cellákba be lenne börtönözve. Ugyanezt teszi a tortazselében a zselatin a vízzel. Mire lehűl, megkeményedik. Ott is fogságba esik a víz, csak ott a zselatin „ejti foglyul”. Hasonló módon van a víz a szervezetünkben is „fogságban”. Nem mindenütt egyformán, az igaz. Például a vérünk a szervezetben folyik, kering. Könnyű belátnunk, hogy van benne víz. De ha véletlenül megvágod magad, vagy elesel, a kifolyt véred a levegőn gyorsan megszilárdul. Megalvad. Többé nem folyik. Hasonlóak a folyadékok, amiknek segítségével a megevett ételt dolgozzuk fel. Sok ilyen folyadék van, ezek közül kettővel találkozhattál már. Az első ilyen a szervezetünkben a nyálunk. Ugye folyik? A másik a gyomornedv. Ezzel csak akkor találkozunk, ha valamilyen betegség miatt hánynunk kell. Rossz élmény. De ami kijön, az folyadék, az biztos. Folyik az epénk, a hasnyálmirigyünk nedve, a belekben az emésztőnedvek is. Nézzünk más példát. Gondoltad, hogy még a kemény csontjainkban is van víz? Bizony, a kétötöde (itt a csokit öt testvér között osztjuk igazságosan és két részt veszünk). Meglepő, de legkevesebb víz a testünkben raktározódó zsírszövetben van. Ennek csak egyötöde. Miben van akkor sok víz? Meg fogsz lepődni! Az agy az a szervünk, aminek a legnagyobb része víz! Csaknem kilenctized része! (Tudod, egy tábla csokit osztunk el tíz testvér között igazságosan. Egy rész a tied, kilenc a testvéreké. No, az agynak ilyen nagy része víz!) Sok vizet tartalmaznak az izmok is. Csaknem háromnegyed részük víz. Kérdezd csak meg anyukádat, kisebb lesz-e a hús (csupa izom) a sütés után, mint előtte! Bizony, kisebb! Nemcsak a zsír, de a benne levő víz egy része is távozik olyankor. Hogyan kerül a víz a szervezetünkbe? Mikor iszol, a nyelés során a folyadékot egy rugalmas, izmos cső, a nyelőcső vezeti a gyomorba. A gyomor szerkezete különleges. A húsok például jó sokáig tartózkodnak benne. A folyadékokat viszont nagyon gyorsan, pár perc alatt átengedi a vékonybelekbe. Ott szívódnak fel, vagyis kerülnek be a szervezetünkbe. Hogyan távozik a víz? Mert távozik, az biztos. Ha nem távozna, nem kellene mindennap pótolnunk. Lehet, hogy nem gondoltál eddig rá, de a kilélegzett levegővel is távozik egy kevés. Távozik a bőrünkön keresztül is. Ezt...
Olvass továbbMegjelent a májusi Cikcakk!
Ha együtt cikáztok Sárival és Somával, következő lapszámunkban megismerhetitek az világűr felfedezésének első lépéseit, és azt is, milyen különleges közlekedési eszközöket használtak régen, és használnak ma is. Természetesen megismerkedhettek nagy bibliai felfedezőkkel, és megtudhatjátok azt is, hogyan győzte le Mandzsúriában a fekete sárkányt egy magyar lelkészházaspár. Ha mindez nem lenne elég, akkor a bátrabbak a tengerek mélyére is alászállhatnak, sőt szafaritúrára indulhatnak Sárival és Somával.
Olvass tovább
Legutóbbi hozzászólások