Állatkertek régen és ma
Bizonyára sokan voltatok már állatkertben. Az állatkertek szerepe a kezdetektől a modern időkig sokat fejlődött, változott. A világ legelső állatkertje Mária Terézia nevéhez fűződik, jobban mondva férjééhez, I. Ferenc császáréhoz. Ő szerzett be először állatokat 1752-ben, és tartotta őket zárt parkban bemutatás céljára. Azóta a bécsi állatkert, amely a schönbrunni kastély mellett terül el, igencsak megnőtt. Ma már a világörökség része. A kezdetben néhány állattal bíró kert ma több mint ötszáz állatfajnak ad otthont. Közülük több fajt is a kihalás fenyegeti, vagyis nagyon kevés él belőlük a szabadban. Ezzel el is érkeztünk az állatkertek mai feladataihoz. Kezdetben csak be akarták mutatni a világ más-más tájairól hozott, egzotikusabbnál egzotikusabb állatokat ezekben a parkokban. Nem rendelkeztek még pontos ismeretekkel az egyes fajok igényeit illetően, ezért sajnos a befogott állatok ritkán éltek meg hosszabb kort. Az állatkertek működtetői felismerték, hogy bizony a sok vesződséggel megszerzett állatokat jó volna minél hosszabb ideig életben tartani. Az első lépés, hogy minden érkezőnek másféle lakás kell. És persze össze kell egyeztetni azt is, hogy milyen állatok kerülhetnek egymáshoz közel. Elképzelhetitek, hogy a zebrák nem igazán repesnének az örömtől, ha szomszédjukba az oroszláncsalád költözne! Az egyes állatfajok bemutatási helyének kialakításakor ma már tekintettel vannak az adott faj igényeire. Odafigyelnek, hogy minden állat számára legyen elegendő mozgástér, megfelelő táplálék és klíma. A Yokoha állatkert (más néven a Zoorasia) Japán legnagyobb és legkedveltebb állatkertje. 53 hektáron 150 faj 1500 egyedének ad otthont. A hely szépségét egyebek mellett az adja, hogy az állatokat körülvevő növényzet szinte teljesen azonos a származási helyükön honos növényzettel, így az állatok igazán otthon érezhetik magukat. A veszélyeztetett, ritka állatfajok természetes életközösségeinek megőrzése nehéz feladat. Az állatkertek ezért megpróbálkoztak azzal, hogy zárt körülmények között szaporítsák ezeket a fajokat. Az első ilyen sikertörténet az óriáspandákhoz kötődik. A Csing-dinasztia által alapított pekingi állatkertben sikeres pandaprogramot folytatnak. A program keretében más állatkertek is vállalták a pandák tartását, így több helyen gondoznak pandaszülőket és bébipandákat. Ilyen például a világ egyik legnagyobb állatkertje, a Toronto mellett fekvő 287 hektáros állatpark, mely több mint 500 fajjal büszkélkedhet. A jellegzetes észak-amerikai fajok mellett – mint a grizzly medve, jávorszarvas és a mosómedve – a legnagyobb sztárnak a pandaházaspár számít, Er Shun és Da Mao, akiket Kínából kaptak kölcsön. A pandaprogram bocsai közül a megfelelő életkort elérők visszatérhetnek az anyatermészetbe. Ahogyan a sérülten bekerült, de meggyógyított állatok is. Bizony, az állatkertekben gyógyítanak is! Hazánkban is találunk kifejezetten állatgyógyításra szakosodott parkot: a hortobágyi...
Olvass továbbSzáguldjunk vonattal!
Utaztál már Budapestről Székesfehérvárra? Vagy Siófokra? Mit gondolsz, milyen gyorsan megy a vonat? Az utasok is láthatják a kocsiban elhelyezett képernyőn, hogy 120 kilométer per óra sebességgel halad. Ha állomáshoz közeledik, akkor lassít, majd szép lassan megáll. El tudod képzelni, hogy van olyan vonat, ami 300, netán 350 kilométer per óra sebességgel közlekedik? Ilyen nagysebességű vonatok elsősorban Japánban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában találhatók. De Európa több országában is használhatnak az utasok szupergyors vonatokat. Franciaországban, Svájcban, Finnországban, Spanyolországban, Hollandiában, Német-, Olasz- és Törökországban egyaránt „zakatolnak” ilyen szerelvények. Vajon az utasok mennyit látnak a kinti tájból? A vonat olyan gyorsan száguld, hogy a benne ülők nem is érzékelik a külvilágot. Persze valószínűleg úgyis mindenki a laptopját vagy az okostelefonját nyomkodja utazás közben… Nézz utána a nagysebességű vasutak sebességrekordjainak! Mikor és milyen gyorsan száguldott a csúcstartó szerelvény?...
Olvass továbbA gazdag ifjú
Élt Izráelben egy gazdag fiatalember. Szülei büszkesége volt. Nem lopott, nem csalt, tisztelte a szüleit, és tisztelte Istent is. Nem tett semmi olyant, amit Isten rossznak tartott, inkább igyekezett jót cselekedni. Gyönyörű, nagy házban lakott, előkelő ruhákban járt. Abban az időben, akinek sok pénze volt, szolgákat is tartott. Ők dolgoztak a mezőn, a szőlőben, a ház körül. A gazdagok gyakran fényűző lakomákat tartottak barátaiknak, ilyenkor arany- és ezüstedényekből ettek, ittak. Mindenük megvolt. Meg tudták venni maguknak, amit csak megkívántak. Egyszóval jól éltek! Egyszer ez a fiatal férfi meglátta Jézust a tanítványaival. Odalépett Jézushoz, akiről bizonyára már sok jót hallott, és megszólította: – Jó Mester! Mit tegyek, hogy Isten országába juthassak? „Ó, most biztos ad valami jó tanácsot – gondolhatta a fiú. – De vajon mit? Mert én igyekszem betartani a törvényt. Minden betűjét. Vigyázok minden falatra, amit megeszem. Ügyelek arra, hányszor és hogyan mosok kezet. Imádkozom reggel, délben, este, amikor felkelek, amikor lefekszem, amikor étkezem… Nincs senki, aki nálam több törvényt és parancsolatot betartana” – veregette meg talán gondolatban a vállát a fiú. De a szíve mélyén úgy érezte, hogy valami még hiányzik ahhoz, hogy a mennybe jusson. De Jézus először valami nagyon furcsa dolgot válaszolt. – Senki sem jó, csak egyvalaki: Isten! Megeshet, hogy erre a fiú elszégyellte magát. „A Mester a szívembe látott. Lehet, hogy túl jónak tartom magam?” De Jézus folytatta. – Tudod, mi Isten parancsa. Tartsd meg a törvényt! A fiú gyorsan válaszolt: – Ismerem a törvény parancsait, már gyerekkoromtól fogva megtartom őket! Jézus, ahogy nézte ezt a fiút, megkedvelte, megszerette. De tudta azt is, mit kell tennie ahhoz, hogy a fiú bejusson Isten országába. – Menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, és kövess engem! – tanácsolta neki. A fiú elszomorodott, egyből elmúlt a jókedve. Hát erre aztán nem számított! „ Eladni minden vagyonom és kincsem? De hát az az enyém! Szétosztani másoknak, a szegényeknek, hogy nekem ne maradjon? Szolgák nélkül éljek, és én is szegénnyé legyek? Csak úgy feladni a kényelmes, jó életem?” – tépelődhetett magában. Bizony, nem tudta elképzelni, hogy megtegye mindezt, mert nagyon gazdag volt. Bánatosan elfordult. Elment. Otthagyta Jézust. A tanítványok utánanéztek. Szívük szerint talán utánaszóltak volna: – Állj meg, fiú, gyere vissza! Hát nem veszed észre, hogy a királyok Királyával beszéltél? Ő megkedvelt téged! Ő, akié minden hatalom a földön és az égen! Akié minden kincs és gazdagság! Épp most ígért neked mennyei kincset az elképzelhetetlenül gyönyörű országában! Arra hívott, hogy tarts vele, és kövesd őt! Csak tedd meg, amit kér! A tanítványok izgatottan figyelhették, vajon megkérdezi-e Jézustól, mi lehet az a titokzatos mennyei kincs. De nem tette meg. Jézus is szomorúan nézett utána: – Milyen nehéz a gazdagoknak bemenni az Isten országába! – mondta. – Hát akkor ki juthat a mennybe? – kérdezték megdöbbenve tanítványai. Eddig úgy gondolták, hogy a gazdagok biztosan a mennyországba jutnak, mert őket Isten különösen megáldotta. Ezért olyan gazdagok. De ha még nekik is lehetetlen bejutni, ki üdvözülhet hát? – Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges – nyugtatta meg Jézus a...
Olvass továbbA kincskeresés mesterei
Tudtad, hogy a világon temérdek kincs várja, hogy felfedezzék? Az elmúlt évszázadok kincsei ott pihennek a föld alatt. Többek között érdekes használati eszközöket és értékes ékszereket is eltemetett az idő. Lehet, hogy a szomszéd városban éppen egy honfoglaló magyar lány gyűrűje vagy egy réges-régi lópatkó rejtőzik valahol! Ezeket a kincseket azonban nem könnyű megtalálni. De akadnak olyan emberek, akik nagyon ügyesen fel tudják deríteni a múltat. Nekik nincs szükségük a kalózok kincses térképére, hiszen e nélkül is végére tudnak járni a rejtélyeknek. A régészeknek remek módszereik és különleges eszközeik vannak, amelyekkel megtalálják a rendkívül értékes régiségeket. Például fotókat készítenek a magasból. Ha ültél már repülőn, akkor biztosan megtapasztaltad, hogy a magasból egészen különleges látvány tárul az ember szeme elé. Innen egészen kicsinek tűnik a Balaton, és a főváros is csak egy néhány utcás falucskának látszik. És bizony több száz méter magasról olyan dolgokat is meg lehet látni, amit a földön sétálva nem vennénk észre. Ezt a trükköt használják ki a régészek, akik rendszeresen készítenek légi fotókat. A képeken ugyanis kirajzolódnak az épületek, a sírok vagy más maradványok nyomai. Ez alapján meg tudják állapítani, hogy hol kell ásatásokat végezni, és így akár több száz évvel ezelőtt lakatlanná vált városok maradványait tárhatják fel. Tudtad, hogy ultrahanggal is lehet kincset keresni? Az ultrahang egy nagyon magas frekvenciájú hang, amit az emberek nem hallanak meg. Ellenben például a kutyák reagálnak rá, a sötét barlangokban repülő denevérek és a tengerek mélyén úszó delfinek pedig ennek segítségével tájékozódnak. Képzeld el, hogy az orvostudomány is hasznosítja ezt, például az ultrahangos vizsgálat teszi lehetővé, hogy az anyukák megnézhessék a pocakjukban növekvő kisbabát. A régészek az ultrahangot elsősorban a vízben elsüllyedt kincsek felkutatásához használják. Egy műszert engednek a vízbe, amit szondának hívnak. Ez ultrahangot bocsát ki, ami a tárgyakról visszaverődve egy képet rajzol ki. A kincskeresők így pontosan látják, hogy hány árboca és milyen alakja van a sok évvel ezelőtt elsüllyedt hajónak. Hogy mi történik, miután megtalálták a kincseket? A régészek ezt követően akár több hónapon keresztül egy helyen táboroznak, és aprólékos munka során előássák a régiségeket. A szárazföldön ásókat, kapát és ecseteket használnak, és ezek segítségével óvatosan kutatják fel a kincseket. A tengeren búvárkodás közben pontosan felmérik a lehetőségeket, és különleges eszközök segítségével kiemelik a felszínre a hajóroncsot. A megtalált kincseken rengeteg vizsgálatot végeznek, és ezt követően múzeumokba szállítják, hogy mindenki megnézhesse őket. A világon rengeteg kincs rejlik a föld alatt és a tengerekben, amiknek egy részét már megtalálták a régészek. Különleges módszereiket alkalmazva folyamatosan kutatnak a régi korok nyomai után, hogy így még pontosabb képet kaphassunk a történelem egyes eseményeiről. Ha te is szeretnéd megnézni ezeket a különleges kincseket, akkor látogass el egy-egy múzeumba, és ismerd meg a már felfedezett...
Olvass továbbA magyar korona a tengeren túl
A II. világháború idején, az orosz csapatok közeledtével a koronázási ékszereket a nyugati határ közelében helyezték el. Kőszegen, majd egy ideig Velemben őrizték őket. Utána Ausztriába vitték át a kincseket. A koronaőrök a palást és a Szent Jobb kivételével elásták az ékszereket egy benzineshordóban. Innen kerültek az ereklyék az amerikai hadsereg birtokába. Az amerikaiak csak a Szent Jobbot adták vissza. A koronát és a többi ékszert sugárzásveszélyes katonai rakománynak álcázták, és az USA-ba szállították. Fort Knoxban őrizték a kincseket, előkelő társaságban: az amerikai stratégiai aranytartalék mellett. A hidegháború enyhülésével 1978. január 6-án kerültek újra Magyarországra az ereklyék. Európa egyik legrégebbi, épségben megmaradt uralkodói koronája 2000. január 1-je óta van az Országház kupolacsarnokában...
Olvass tovább
Legutóbbi hozzászólások