Megjelent a decemberi lapszám!
Ugye, lassan már te is töröd a fejed azon, hogy kinek mit adsz karácsonyra? Lapszámunkból megtudhatod, miért is jobb adni, mint kapni. Hogy nemcsak tárgyakat lehet ajándékozni, hanem például tanulást is. Egy kis világkörüli utazásra is meginvitálunk, hogy meglásd hogyan ünnepelnek más népek, más nemzetek. Tarts te is velünk, hogy együtt fedezzük fel a bibliai mondás igazságát: Jobb adni, mint kapni!
Olvass továbbCikCakk kérdőív
Kedves Olvasónk! A CikCakk magazin megjelenésének második évfordulójához érkeztünk, emiatt szeretnénk Olvasóink véleményét is kikérni eddigi munkánkkal kapcsolatban. Kérjük, segítsen minket azzal, hogy kitölti ezt az egyszerű kérdőívet, amellyel értékelheti az eddig megjelent lapszámokat! https://docs.google.com/…/1UCvt0DVofz8_2RazL5ZFdH…/viewform… A kitöltők számára akár példányokat is tudunk küldeni a korábbi lapszámokból – a készlet erejéig –, hogy lehetőségük legyen a gyermekek közötti munkában is kipróbálni magazinunkat. Jelentkezni a magazin@cikcakk.hu címen lehet név, telefon, példányszám, illetve postacím megadásával. Magazinunkra iskolai és gyülekezeti terjesztőket is keresünk. Ha úgy érzi, hogy szívesen venne részt a CikCakk magazin munkájában, akkor a terjesztéssel kapcsolatos feltételekről Czerják Júliánál érdeklődhet telefonon: (+1) 499 9896 (612-es mellék), vagy e-mailben:...
Olvass továbbMagyar hősök
Hunyadi Mátyás, azaz I. Mátyás király (1443–1490) Gondolkodtál már azon, hogy mi minden történik egy kisfiúval, amíg király lesz? Hunyadi Mátyás híres családba született. Apukája a rettegett törökverő, Hunyadi János volt. Tartott tőle az ellenség, de sok magyar főúr is. Hunyadi János halála után két fia, László és Mátyás nehéz helyzetbe került. Túlságosan népszerűek és gazdagok voltak, ezért féltek tőlük. Lászlót csellel Budára csábították, és lefejeztették. Mátyás börtönbe került. Prágában raboskodott jó ideig. Édesanyja, Szilágyi Erzsébet mindent megtett annak érdekében, hogy kiszabadítsa. Arany János szép versben örökítette meg a történetüket. Mátyást nagybátyja, Szilágyi Mihály segítette trónra. Azaz a jó nagybácsi mindent megtett annak érdekében, hogy unokaöccsét megkoronázzák. Persze később elvárta, hogy Mátyás király hálás legyen. Az ifjú uralkodó azonban nem tűrte a nagybácsi gyámkodását és kotnyeleskedését. Biztosan te sem szereted, ha folyton beleszólnak a dolgaidba… Mátyás egyre önállóbb és erősebb lett. A mondák és legendák arról szólnak, hogy álruhában járta az országot. Ám mindez csak mese. Kemény volt és harcra kész. Erős kézzel kormányozta a magyar királyságot. Ma sok-sok népmese őrzi az igazságos Mátyás király emlékét. Dobó István (1502–1572) Jártál már Egerben? A hangulatos kisváros legismertebb nevezetessége a vár. Biztosan hallottál már arról, hogy 1552-ben a magyar katonák hősiesen megvédték az egri várat. Nemcsak a katonák, hanem a várba menekült egriek is vitézül küzdöttek. A parasztfiúkból lett tüzérek mindig célba találtak. A nők forró vizet és szurkot zúdítottak a törökök nyakába. Dobó István várkapitány nagy erővel lelkesítette az embereket. Személyes példával járt elöl. A legelső sorban harcolt. A vitézeket megeskette, hogy hűségesen kitartanak mellette a harcban. Az áruló Hegedűs Istvánt, aki a vár feladására készült, lefejeztette. A törökök ígérgetésének nem dőlt be. Szilárdan kitartott, s hitt abban, hogy képesek megvédeni a várat a túlerővel szemben. Hősies helytállása példa lehet számodra is: a becsületes, kitartó küzdelem meghozza gyümölcsét. Dobó István esküje: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!” Semmelweis Ignác, az anyák megmentője (1818–1865) Biztosan tudod, hogy ha kórházban fekvő hozzátartozónkat meglátogatjuk, fertőtlenítővel mosunk kezet. Ha újszülött kisbabát veszünk a kezünkbe, akkor is alaposan meg kell mosnunk a kezünket. Ma már ez természetes. A higiénia iránti igény a XIX. század közepén nem volt ennyire erős. Még az egészségügyi intézményekben sem törődtek azzal, hogy fertőtlenítsék a kezüket egy-egy műtét után. Semmelweis Ignác magyar orvos fedezte fel, hogy miként csökkenthető a kórházakban a halálozások száma. Előírta az orvosok és a személyzet számára a klórmeszes kézmosást. Ő szorgalmazta a kórtermek gyakori szellőztetését és takarítását, a rendszeres ágyneműcserét is. Akkor még sokan értetlenkedtek, miért is kell mindez. Gátolták újításait. Nem tetszett nekik, hogy forradalmi változásokat akar a kórházban. Kortársai nem értették meg az újító orvost, de ma az anyák megmentőjeként tiszteljük. Kitartó munkával elérte, hogy a fertőtlenítés általános gyakorlat legyen az egészségügyi...
Olvass továbbMegjelent a szeptemberi lapszám!
Te is ámulva hallgatod a hősökről szóló történeteket? Lehet, hogy nem is áll olyan messze tőled, hogy te is hős legyél… A szeptemberi lapszámunkban megtudhatod, hogyan válhatsz azzá!Megismerkedhetsz olyan szakmákkal, amelyekhez igazi hősiesség kell. Megtudhatod, mi volt a bibliai hősök titka. Még az is kiderülhet, hogy aki gyengének látszik, néha az a legerősebb és legbátrabb. „Megmérheted, hogy te mennyire vagy bátor. Persze nem feledkezünk meg az állati hősökről és a rejtvényekről...
Olvass továbbKülönleges állatok
Narvál A tengerek egyszarvúja, meseszerű lény. Az északi sarkvidék nyílt vizeiben élő, fehér színű cetféle hímjei szájnyílásuk fölött, hosszú, egyenes agyarat viselnek a szájnyílásuk fölött. Senki nem tudja, mi a funkciója az agyarnak, azonkívül, hogy a hímek néha játékosan „kardoznak” vívnak velük.A narvál a halakból, rákokból, tintahalakból álló táplálékát a tenger fenekéről, közel 200 méter mélységből szerzi. Akár 30 percet is képes víz alatt tölteni egyetlen levegővétellel. Mert a narvál nem hal! Ugyanúgy tüdővel lélegzik, mint te. Kép forrása: http://www.erdekesvilag.hu/a-vilag-legfurcsabb-allatai/ Selyemmadár Az Ausztráliában és Új-Guineában élő lugasépítő madarak közé tartozó selyemmadár valóságos kis kertet épít szíve választottjának. Az elkészített lugast kék színű tárgyakkal, tollakkal és virágokkal díszíti, de nem elégszik meg ennyivel. Képzeljétek, a fáradhatatlan „lakberendező” ecsetet ragad, és ki is festi lugasa falait! Ecsetjéül puhára rágott kéregdarabot, festékéül összerágott faszénből és növényi maradványokból álló pépet választ. A tojó ezután megszemléli a mesterművet. Kis építészünk nem várja ám őt üres kézzel: eljegyzési ajándékát násztánc kíséretében adja át. Kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Selyemmad%C3%A1r Repülő mókus Nemcsak a déli féltekén, de Európában Finnországban és elvétve néhány balti államban is találkozhatunk ezzel a különleges kis jószággal. A nyír- és nyárfákkal elegyes tűlevelű erdők lakója éjszakai életmódot folytat. A fák csúcsáról leveti magát, és akár 60 méter hosszan is képes vitorlázni a következő fáig. Repülését a végtagok között feszülő bőrhártya segíti, amelynek feszítésével a repülés irányát és sebességét szabályozza. Kormányként a farka szolgál. Egyebekben hasonlóan viselkedik a mi mókusunkhoz. Kép forrása:...
Olvass tovább
Legutóbbi hozzászólások