CikCakk a hitoktatásban
Mi az, ami egy esős szombati napon jó kedvre deríthet húsz hitoktatót? Csakis egy módszertani képzés! Komolyra fordítva a szót: éppen ez történt november 12-én, amikor odakint szomorú volt az idő, ám a Harmat Kiadó háza táján igencsak vidáman teltek az órák. A kiadó ugyanis módszertani tréninget hirdetett CikCakk a hitoktatásban címmel. A tréningen húsz fő vehetett részt; ez a létszám néhány nap alatt betelt. Ez azt mutatja, hogy a hitoktatóknak, etikatanároknak igen nagy szükségük van a gyakorlatorientált módszertani képzésekre, melyeken maguk is kipróbálhatják a gyerekeknek szánt feladatokat. A résztvevők sokféle korosztálynak tanítanak hittant, és úgy tűnt, hogy a tréningen tanultakat mindannyian hasznosítani tudják majd. A képzés teljesen ökumenikus körben zajlott, hiszen református és baptista hitoktatók mellett több római katolikus, illetve evangélikus, metodista és más protestáns gyülekezethez tartozó résztvevője is volt. A tréning egy rövid összefoglaló előadással kezdődött, melynek során a hallgatók megismerkedtek a Z-generáció (az 1990-es évek végén vagy az után születettek) olvasási szokásaival, valamint azzal, hogy a Family CikCakk magazin miként igyekszik ezeket már a szerkesztési alapelveiben is figyelembe venni. Szó esett arról, mi a magazin fő célkitűzése, és milyen módszerekkel próbálja ezt elérni. A tréning nagy részében azonban a gyakorlaté volt a főszerep. A hallgatók „bemelegítésképpen” kitölthettek egy tesztet, mely a sokrétű intelligencia elméletén alapult, és megmutatta, hogy számukra mely képességterületek az elsődlegesek. A gyakorlati részben három lapszám cikkeit feldolgozva, a Z-generáció információszerzési szokásait figyelembe véve olyan feladatsorokat állítottak össze a résztvevők, amelyek az élmény- és drámapedagógia módszereire alapozva a gyerekek minél több képességterületét mozgatják meg a hittanórán. A feladatokon keresztül a hitoktatók követhető modelleket kaptak arra, hogy a CikCakk magazin hogyan segítheti munkájukat, miként tudják a különböző témájú írásokat beépíteni a hétköznapi hitoktatásba. A tréningnap során sokan éltek a kedvezményes könyvvásárlás lehetőségével is. A nagy érdeklődésre való tekintettel a módszertani tréningek előreláthatólag 2017-ben folytatódnak. Miklya Luzsányi Mónika a tréning vezetője, a Family CikCakk magazin...
Olvass továbbCikCakk a hitoktatásban – Ingyenes, gyakorlatorientált módszertani továbbképzés hitoktatóknak, etikatanároknak
Ingyenes, gyakorlatorientált módszertani továbbképzés hitoktatóknak, etikatanároknak Alsóban tanítasz? Szeretnéd érdekesebbé, izgalmasabbá tenni a hittan- vagy az etikaóráidat? Nem tudod, mit kezdj a kütyüjeiken lógó gyerekekkel? Olvasója vagy a CikCakk magazinnak, de fogalmad sincs, hogyan építsd be a tanítási órákba? Vagy egyszerűen kíváncsi vagy néhány jól használható ötletre, amit akár holnap is kipróbálhatsz az osztályoddal? Ha igen, akkor vegyél részt a Harmat Kiadó egész napos módszertani továbbképzésén november 12-én! A dráma-, élmény-, tevékenység- és felfedező pedagógiára épülő tréninget Miklya Luzsányi Mónika, a CikCakk keresztény gyermekmagazin főszerkesztője, író, pedagógus, teológus tartja a magazin cikkeinek felhasználásával. A tréningen szükséges eszközöket a kiadó biztosítja. A továbbképzés ingyenes, de a résztvevők száma korlátozott, így az első húsz jelentkezést tudjuk elfogadni. A további jelentkezők várólistára kerülnek, és lemondás esetén értesítjük őket. A képzés helye, időpontja: Harmat Kiadói Alapítvány 1113 Budapest, Karolina út 62. 2016. november 12. 10-től 15-ig. A helyszínen a tréning ideje alatt zajlik a Harmat Kiadó könyvvására is. A hitoktatói segédanyagokon túl több száz hitmélyítő és szakmai kiadvány közül válogathatnak a vásárlók 20–70%-kal kedvezőbb áron. A jelentkezéseket e-mailben várjuk a következő címre: magazin@cikcakk.hu Telefon:...
Olvass továbbLátogatás az oroszlánveremben
Szalu hatalmas, félelmetes hímoroszlán volt. – Ó, igazán királyi állat! – dörzsölte kezét a vadász, aki elfogta őt. – Legjobb lesz, ha egyenesen a király udvarába szállítom. Így történt, hogy Szalu néhány másik oroszlánnal együtt hamarosan egy mély üregben találta magát. Hiába bömbölt, hiába tombolt a hímoroszlán! Hiába ugráltak, hiába kaparták a verem falát a többiek! Nem jutottak ki. A fenti nyíláson még fény sem sok jutott be. Enni is alig kaptak. Egyre éhesebbek, egyre vadabbak és vérszomjasabbak lettek. Egy napon hangok szűrődtek be hozzájuk a magasból. A kormányzók suttogtak a fejük felett: – Ez az? – kérdezte az egyik. – Igen – válaszolta a másik hang. – Ide vetik be a király ellenségeit, hogy az oroszlánok felfalják őket. – Akkor ez oroszlánverem pont jó lesz neki! Ide való! Mert micsoda dolog, hogy egy fogságba hurcolt rabot rendel fölénk, a kormányzók fölé a király! – Dárius nagyon elkényezteti ezt a jöttment zsidót, Dánielt! – De mit tegyünk? Mert többen is ellenőriztük a munkáját, és abban bizony semmi hiba. Nem lopott, nem csalt. Más alapon kell őt bevádolnunk. De mi legyen az? – Megvan! Ha már olyan hűséges az Istenéhez, bukjon meg őmiatta! Hiszen mindig imádkozik hozzá, mindig csak könyörög neki… Beszéljük rá Dáriust, hogy ölessen meg mindenkit, aki a királyon kívül bárkitől kér valamit. − Ez jó terv! Gyerünk! És legyen a büntetés ez a jó kis oroszlánverem! Halljátok, hogy dühöngenek most is lenn a vadak? Nem sok idő telt el, amikor egy nap nagy lárma hallatszott. Sok ember közeledett a verem felé. Kisvártatva már eresztettek is le valakit az éhes oroszlánok közé. – A te Istened, akit szüntelen szolgálsz, ő szabadítson meg téged! − kiáltotta valaki fentről, mielőtt egy nagy kővel lezárták volna a verem száját. Szalut és társait nem érdekelte, hogy ez a hang Dáriusé, a királyé. Egy dolog foglalkoztatta őket: hogy végre ehessenek. Alig várták, hogy rávethessék magukat a mozgó zsákmányra. Igen ám! De hirtelen fény támadt, és sem Szalu, a büszke, hatalmas hímoroszlán, sem a nőstények nem bírták kinyitni a szájukat. Mintha valami − vagy valaki − befogta volna! Nem fájdalmasan, de határozottan. A zsákmány pedig meg sem mozdult. Ott térdelt előttük, és beszélt. Imádkozott. Teltek-múltak az órák, de a helyzet nem változott. Az oroszlánok hiába erőlködtek, nem tudtak sem megmozdulni, sem a szájukat kinyitni. Hajnali szürkületkor hallatszott kívülről az első hang: – Dániel! Az élő Isten szolgája! A te Istened, akinek te szüntelen szolgálsz, meg tudott-e szabadítani az oroszlánoktól? A térdelő „zsákmány”, Dániel így válaszolt: – Király, örökké élj! Az én Istenem elküldte az angyalát, és bezárta az oroszlánok száját, akik nem árthattak nekem. Mert ő ártatlannak talált, és ellened sem követtem el semmit. Akkor az éhes oroszlánok elől kihúzták a veremből Dánielt. De a király szigorú parancsára az oroszlánverembe vetették mindazokat, akik Dánielt bevádolták, családjukkal együtt. Most nem volt ott semmilyen angyal! Bizony, még földet sem értek, az éhes Szalu és társai már rájuk rontottak! Közben a király már fogalmazta is a levelet birodalma minden népének: „Féljétek és rettegjétek Dániel Istenét, mert ő az élő...
Olvass továbbFarkasok és medvék hazánkban
Farkasok Milyen jó is, amikor összeül a család, vagy összegyűlik a rokonság például egy születésnapon. Farkaséknál mindennap együtt a nagycsalád. A mai kutyák őse ugyanis falkákban él. A falka tagjai szoros rokonságban állnak egymással. Az együttélés sok előnnyel, ugyanakkor sokszor lemondással is jár. Hiszen tudjuk, így van ez a családban is. A tesó vagy a szülők segítségével sokkal gyorsabban lehet mondjuk rendet tenni, vagy megcsinálni a leckét, ugyanakkor néha meg kell osztani a csokit vagy a sütit velük. Mi lesz a vacsora? Farkasék nem csokit osztanak meg, hanem jávorszarvas húst. Persze nem csak nagytestű áldozataik vannak; rágcsálókat, földön fészkelő madarakat, dögöt és növényi táplálékot is fogyasztanak. A falka előnye abban áll, hogy képesek olyan zsákmányt elejteni, amit egyedül nem tudnának. A jávorszarvas egyetlen farkassal még könnyedén elbánna, a falkával szemben azonban kevés az esélye. „GPS” Hogyan találják meg és követik a vadat a farkasok? A legfejlettebb érzékszervük az orruk. A szaglás segíti őket egymás azonosításában és a zsákmány követésében is. Akár 2,5 km távolságból is megérzik az állat szagát. Órákon keresztül is képesek üldözni; gyakran nem is látják a leendő zsákmányt, csak a szaga után mennek. A falka tagjai a vadászat során vonalban szétválnak, vagy kisebb csoportokra oszlanak, hogy egymás felé tereljék a kiszemelt vadat. Ehhez nemcsak kiváló kommunikáció, de nagyon jó terepismeret is szükséges. A legeszesebb ragadozó címével büszkélkedő farkas agyában nagyon precíz térkép működik élőhelyükről és annak környékéről. Ha gyorsabban akar úti céljához érni, nem okoz neki gondot rövidítést találni. Miért üvöltenek a farkasok? A farkasüvöltés többféle szerepe közül a legfontosabb a kommunikáció. A zsákmány üldözése közben így tartják a kapcsolatot egymással a falka tagjai. A falka vezetője így értesülhet a többiek helyzetéről. A farkasüvöltés a vadászterület kijelölésében és határainak jelzésében is szerepet játszik. Az üvöltés mellett a testbeszéd is fontos. Ebben nagy szerep jut a farkas lompos és bozontos farkának. A falkában előfordulnak harcok a rangsor eldöntéséért. Egy-egy harc során a vesztes fél azzal nyilvánítja ki megadását, hogy farkát behúzza, hanyatt fekszik, és felkínálja torkát ellenfelének. Az ellenfélben a társ védtelen torkának látványa „harapási gátlást” vált ki. A falka tagjai a kis farkaskölykök nevelésében is segédkeznek. Jó soruk van bizony: nemcsak az anya szerez táplálékot a kicsinyeinek, hanem más falkatagok is. Magyarországon is élnek farkasok? Igen, élnek, de farkastámadástól nem kell tartanod, mert nagy valószínűséggel csak vadasparkban vagy állatkertben találkozhatsz velük. Az Északi-középhegység erdeiben, az Aggteleki-karszton és a Zemplénben bukkannak fel időnként, bár voltak megfigyelések a Bükk erdeiben is. A szakemberek úgy becsülik, nagyjából 15−20 farkasunk lehet az országban, és közül a zempléni területen élők alkotnak egy erős, szaporodó falkát. Az ő vadászterületük azonban átnyúlik Szlovákiába. Ne ijedjen meg senki, kevés az esélye annak, hogy kirándulás közben összefussunk velük. Magyar farkasaink óvatos állatok, akik jól rejtőzködnek, és megtartják a távolságot az embertől. Medvék A farkasokkal ellentétben a medvék alapvetően magányos jószágok. Nem tartják meg a vadászterületük határát, sokat kóborolnak. Roppant erejüknek köszönhetően nekik nem kell segítség ahhoz, hogy leterítsenek egy-egy jávorszarvast vagy akár a náluk jóval nehezebb bölényt is. A hímek nem „mintaapukák”, hiszen a kicsik gondozásában nem vesznek részt. Az anyamackó télen hozza világra bocsait. Az odaadó anya nagyon vigyáz a bocsokra. Három-négy évig együtt él velük, csak ezt követően engedi útjukra őket. A bocsok rengeteget játszanak, míg a mama őrködik. Játék közben tanulják meg a fára mászást, a birkózást és a vadászat alapjait. Hozzánk legközelebb Erdélyben találkozhatunk rendszeresen medvével, de bizony nem egyszer előfordul az Északi-középhegységben is. Elsősorban a Bükkben, a Karancs hegységben és a Medves-fennsíkon. Mind a medvét, mind a farkast – ezeket a gyönyörű ragadozókat – több nép nagy becsben tartja. Az embert régóta lenyűgözik, megjelennek mondavilágban és a népmesékben...
Olvass továbbVadak-e a vadállatok?
A paradicsomi időkben az ember békességben élt a teremtett világgal. Az állatokkal is. De minden elromlott, amikor az ember engedetlen lett Istennek. A világ többé már nem egy békés hely. Az élet állandó harcot jelent állatnak, embernek egyaránt. Az állatok nap mint nap szembe kell, hogy nézzenek olyan helyzetekkel, amelyekben az életük forog kockán. Életösztönük nagyon jól működik és gyors, sokszor durva, de hatékony megoldásokra sarkallja őket azért, hogy a veszélyt elkerüljék. Ezért az állatok gyakran erőszakosnak tűnhetnek, de csak így tudnak életben maradni. Harc az élelemért A madárvilág tengeri „kalózai” a halfarkasok, akik a kalózokhoz hasonlóan másoktól rabolnak. A tengerek felett halászó madarakat tartják szemmel, és amikor valamelyikük csőrében zsákmányt látnak, lecsapnak rá. Akkor kezdődik el a hadd el hadd! Addig csipkedik, míg az el nem engedi a halat, amit ők aztán gyorsan felkapnak. A ragadozók sem lehetnek szelídek a zsákmányállattal szemben. Hatékonyaknak és gyorsnak kell lenniük, ami sokszor kegyetlenségnek tűnhet. Ha a csapatban vadászó oroszlánok nem sebesítik meg halálosan, és nem terítik le azonnal a bivalyt, akkor bizony a vadász az életét vesztheti. Ki lesz a falkavezér? Sok állatfajra jellemző, hogy falkában él. A falkában az együttélés alapja egy rangsor, és bizony „farkastörvények uralkodnak”. A falkavezér helyét ugyanis időről időre megpróbálják elbitorolni. Hogy miért? Mert övé az első falat minden zsákmányból, és a hölgyek szíve is érte dobog. De a madarak sem sokkal különbek! Úgynevezett „csípési sorrendet” lehet megfigyelni egyes csapatokban élő madárfajoknál, különösen a lúdféléknél. Vagy a papagájoknál is. Ez utóbbiak a természetes élőhelyükön kisebb-nagyobb csapatokban élnek. De a csípési sort a kalitkában tartott madarunk is kipróbálja. Tudni akarja, „ki a főnök”. Ha megcsíp, és nem dorgáljuk meg azonnal, akkor ez az ő értelmezése szerint hatékony érdekérvényesítés, mivel részünkről nincs „agresszív” válasz, tehát behódoltunk. Ha megtanulja, hogy az ilyen akciókat „kemény” fellépés követi, felhagy a próbálkozással. Ha nem tanítjuk meg rá, akkor a madár kiállhatatlan lesz, mert szerinte nem viselkedünk helyesen. Társai a testbeszédéből értenének. Hogy a rosszallását közvetítse: csíp, rúg,...
Olvass továbbCsodálatos állatok
Főnix madár A főnix egy gyönyörű madár az egyiptomi és más népek meséiben. Kicsit a pávához, kicsit a sashoz hasonlít, tollai viszont piros és arany színben pompáznak, ezért napmadárnak is nevezik. A legenda szerint különleges tulajdonsága, hogy 1461 évig él. Tehát az a főnix madár, amelyik a nagyszüleiddel egyidős, még igencsak fiatalnak számít. Hosszú élete alatt csak harmatot eszik, és a fahéjfa ágaiból készít fészket magának. Amikor a fészek végre elkészül, a nap sugarai felgyújtják azt, és maga a madár is elég a tűzben, de itt kezdődik csak a varázslat! A tűz hamvaiból egy új főnix madárka születik, akinek ugyanolyan hosszú élete lesz, mint az elődjének. Jónás nagy hala Gondolkoztál már azon, vajon milyen óriási hal nyelhette le egészben Jónást, amikor beleesett a viharos tengerbe? A tudósok szerint Isten egy cetcápát küldött az engedetlen próféta megmentésére. A világ legnagyobb hala akár tizenkét méteresre is megnőhet, és nagyjából olyan nehéz, mint egy autóbusz. Szinte egész nap nagyra nyitott szájjal úszkál a trópusi tengerekben, mindent befalva, ami csak az útjába kerül. Szerencsére azonban legjobban a planktonokat és az apró rákokat kedveli. Bár a cetcápák az embereket egyáltalán nem bántják, Isten parancsára egy ilyen hal a maga hatalmas szájával könnyedén el tudta nyelni Jónást. Nagyon békés állat, néha még azt is megengedi az arra úszóknak, hogy belé...
Olvass tovább
Legutóbbi hozzászólások