Cikkek mentén

Nálunk ez így szokás

Ekkor: 2014. április 4. | Itt: Cikcakk, Cikkek mentén | 0 hozzászólás

Nálunk ez így szokás

Hurrá, ünnep! Nemcsak a te életedben, hanem mindenhol és minden korban fontosak voltak az ünnepek. Már az ókori világban is különböző ünnepélyekkel koronázták meg a nyertes csatákat, és új épületek emelkedtek egy-egy esemény emlékére. De tudod, milyen szokások alakultak ki Magyarországon – például a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva? Virágvasárnapon (húsvét vasárnap előtt egy héttel) volt a KISZEHAJTÁS. A „kisze” egy menyecskének öltöztetett szalmabábu, amelyet a helyiek együtt készítettek el. A bábu néhány helyen az abban az évben férjhez ment menyecske ruháját kapta. De akadt olyan település is, ahol a legócskább, legcsúnyább darabok kerültek rá. Néhol úgy tartották, hogy az a hajadon, aki elsőnek emeli fel, még abban az évben férjhez fog menni. A kiszét aztán énekszóval vitték végig a falun a lányok. Ott aztán szertartásosan vízbe dobták vagy elégették. Ha vízbe dobták, előtte levetkőztették, szétszedték. Ha elégették, akkor a tüzet körültáncolták. A bábuval a telet, a böjtöt, a betegséget jelenítették meg, megsemmisítésével azt fejezték ki, hogy mindennek vége van. Húsvét hétfőn még ma is megannyi településen útra kelnek a fiúk, és meglocsolják a lányokat, asszonyokat. Valamikor VÍZBEVETŐ, VÍZBEHÁNYÓ HÉTFŐNEK nevezték a napot, ami utal a locsolás egykori módjára. Régen még az is előfordult, hogy erőszakkal hurcolták a lányokat a kúthoz, vályúhoz, és ott vödörszám hordták rájuk a vizet. (A locsolóversike és az illatos vízzel, kölnivel való locsolás újabb keletű szokás falun és városon egyaránt.) A locsolásnak akkoriban helyileg kialakított szokásai voltak. Például az Ipoly vidékén már előző este jártak a legények. Ez volt a tojáshajtás, amikor lányos házanként nyolc–tíz tojást szedtek össze. Annál a háznál, ahová előre „bejelentkeztek”, szalonnát is kaptak, ott a tojást rántotta formájában helyben megették. A tojáshéjat pedig annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamiért haragudtak. A szokás lényege nem a köszöntő, hanem maga a locsolás volt. Általában lányos házhoz mentek locsolni a legények, de előfordult, hogy fiatalasszonyhoz is eljutottak. A jutalom mindenhol (az étellel-itallal kínáláson felül) a piros vagy hímes tojás volt. Festésére a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat használtak. Leggyakrabban hagymalével festettek, de a vadalmafa héjából sárga, a bürökből zöld, a lencse levéből pedig kék színt is nyerhettek. A húvéti ünnepkör zárónapja a FEHÉRVASÁRNAP. Ekkor volt szokás − elsősorban Zala és Somogy megyében, de a moldvai magyaroknál is − a szertartásos barátságkötés, a komálás vagy mátkálás. Ilyenkor komatálat adtak az emberek egymásnak, amelyen többnyire hímes vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. Ezt általában nagyobb lányok küldték el a kisebbekkel a választott barátnőjükhöz, verssel beköszönve. Ha elfogadták a kapott ajándékokat, hasonlót adtak helyette. A szertartás mások szeme láttára történt, és innentől kezdve mindenki tudta, hogy egész életre szóló barátságot fogadtak.   A húsvéti ünnepkör gazdag hagyományából mára megmaradt a húsvéti locsolás, a hímes tojás, valamint az ajándékozás szokása. Ma is népszerűek a jellegzetes húsvéti ételek, a sonka és a főtt tojás. Néhol még a húsvéti bálozás és a húsvéti rokonlátogatás sem merült...

Olvass tovább

2013/2 hiányos igék megfejtései

Ekkor: 2014. január 22. | Itt: Cikcakk, Cikkek mentén, Pályázatok | 0 hozzászólás

Persze a Bibliával is jóban vagytok sokan. Biztosan forgatjátok is rendszeresen, ezért találtátok meg a hiányos igéket. A megfejtés a következő: Zsoltárok 119,105    Lábam előtt (mécses) a te igéd, ösvényem világossága. Zsoltárok 119,114  Rejtekhelyem és (pajzsom) vagy, igédben reménykedem. Jeremiás 23,29 Nem olyan-e az én igém, mint a (tűz)? Példabeszédek  24,13-14 Egyél fiam (mézet), mert jó… ilyen a bölcsesség a lelkednek. Példabeszédek 25,11 Mint (arany alma ezüst tányéron): olyan a helyén mondott ige! Máté 4,4 Nem csak (kenyérrel) él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. Lukács 8,11 A (mag) az Isten igéje. Zsidók 4,12 Isten igéje élesebb minden kétélű (kardnál). A Szentírás Szövetség Biblia kalandtúra című könyvét Szepesfalvy Luca, Gébe Kikinda és Balogh Johanna...

Olvass tovább

Barátságjátékok

Ekkor: 2014. január 22. | Itt: Cikcakk, Cikkek mentén | 0 hozzászólás

Barátságjátékok

Ugye, te is bízol a barátodban? És ismered őt úgy, mint a tenyeredet? Álmodban is megismernéd a hangját? Tudod a rejtett kívánságát is? Hát akkor most próbáld ki, hogy tényleg így van-e! A következő játékok segítenek megismerni egymást és magatokat is. Vak Hamupipőke Keverjetek össze egy tálban kétféle, jól elkülöníthető magot vagy apró tárgyat (például szárazbabot lencsével vagy apró legót gombokkal)! Alkossatok párokat! Kössétek be az egyik tag szemét, a társa pedig vezesse oda a tálhoz, úgy, hogy a háta mögé állva, csuklóját megfogva segítsen szétválogatni a bab- és lencseszemeket: bal oldalra gyűjtsétek a babot, jobb oldalra pedig a lencsét egy-egy kisebb tálkába! Semmi sem eshet mellé! Lesni nem ér! A válogatást minden pár egyszerre kezdi el és fejezi be, tapsra. Vajon melyik páros tudott a legügyesebben összedolgozni? Kik válogatták szét a legtöbb bab- és lencseszemet? Szeretetkapu Alkossatok kört! Számoljátok ki, hogy melyikőtök lesz az első „kopogtató”, akit küldjetek ki, hogy ne lásson és ne halljon benneteket! A kör tagjai válasszák ki, hogy melyik pár fogadja majd szeretettel a kopogtatót! Ezután fogjátok meg egymás kezét úgy, hogy az arcotok kifelé néz, és hívjátok vissza a kiküldött játékost, akinek az a feladata, hogy bejusson a körbe! Ez a játékos azonban csak ott léphet be, ahol szeretettel fogadják, ezért figyelmesen vizsgálni kezdi az arcokat. A kijelölt páros persze barátságos, mosolygós arcot vág, a többiek azonban közönyös vagy akár haragos arckifejezéssel állnak. Ha a játékos megtalálni véli a „szeretetkaput”, kopogtasson be! Ha „talált”, akkor a pár emelje fel a karját: megnyílik a szeretetkapu, a kopogtató beléphet a körbe. Ha nem találta el, akkor a karok sorompószerűen lezárva maradnak. Egy kopogtató háromszor próbálkozhat. Egy játék során mindenki legyen kopogtató és kapuőr is! Ádám – Éva A székeket rakjátok körbe, szorosan egymás mellé, de eggyel kevesebb legyen, mint ahányan játszotok! Számoljátok ki, hogy kinek kössétek be először a szemét! Ezután üljetek le a székekre zárt térdekkel, leengedett karokkal! Hogy melyik széken ki ül, azt a bekötött szemű társatok már nem látja. Ő megáll valamelyikőtök előtt, és megkérdi: – Te ki vagy? A kérdezett elváltoztatott hangon válaszoljon. Ha fiú, akkor mondja azt: – Ádám. Ha lány, akkor pedig: − Éva. A bekötött szeműnek ki kell találni, hogy kit szólított meg. Ha tévedett, még egyszer próbálkozhat, de már egy másik személynél. Ha kitalálja a valódi nevet, akkor leveheti a szeméről a kendőt. Most már ő is egy széken ül, és az lesz a találgató, akinek az elváltoztatott hangját is felismerte. Minden sikeres névkitalálás után azonban helycsere következik, hogy a kitaláló ne tudhassa, hol ülnek a társai. Kívánságkártya Fogalmazzon meg mindenki három dolgot egy-egy kártyára, amit a legjobban szeretne az életében! Tegyétek bele a kártyákat egy kalapba! Mindenki húzzon egy kártyát, és próbálja meg kitalálni, hogy vajon ki...

Olvass tovább

Madarat tolláról, embert barátjáról

Ekkor: 2014. január 22. | Itt: Cikcakk, Cikkek mentén | 0 hozzászólás

Madarat tolláról, embert barátjáról

Hallottad már ezt a közmondást? Azt jelenti, hogy a barátok általában nagyon hasonlítanak egymásra. A valóságban azonban ez néha egészen másként alakul. De még a filmekben is. Emlékszel a kis bohóchalra, Némóra? Apukája, Pizsi állandóan retteg. Kisfia felkutatásában remek társra lel a bizakodó és vidám, bár kissé feledékeny Szenilla személyében. A kaland végére e két nagyon különböző tengerlakó sokat tanul egymástól. A bohóchal papa nyugodtabb lesz (főleg, hogy a kisfiát is megtalálja), a rövidtávúmemória-zavarral küszködő doktorhal pedig kevésbé feledékeny. Némó nyomában úszva igaz barátokká válnak. Bár a környezetében élők újra meg újra megemlítik „hasonlóságukat”, A Szépség és a Szörnyeteg Belle-je nem talál megértő társat a jóképű Gaston személyében. A figyelmet és a meleg szívet, amelyre úgy vágyott, elátkozott és átkozottul ronda rabtartója tudja csak neki ajándékozni. Belle senkivel sem tud egy jót beszélgetni, míg a mogorva és faragatlan szörnyetegben meg nem látja a szeretetre vágyó embert. De ehhez bizony a szörnyeteggé változtatott ifjúnak is sokat kell változnia: úrrá kell lennie az indulatain. A történet végére a szörnyeteg nagylelkű, kedves és udvarias férfivá válik, Belle pedig felnőtt nővé érik. Ariel vakmerőségének csak barátja, Ficánka tud határt szabni. Nélküle A kis hableányt valószínűleg réges-régen felfalta volna már valami ragadozó hal, vagy horogvégre kapta volna egy szemfüles halász. Arielnek nagy szüksége van a józan és óvatos halra. A kis delfin viszont sok kalandból kimaradna sellő barátnője kíváncsisága és merészsége nélkül. Valószínűleg csendes és unalmas életet élne, és mindent elhinne ahelyett, hogy bármiről meggyőződne. Bizony, ők is jól kiegészítik egymást. Shrek, a magának való, mogorva ogre sokáig meg volt győződve arról, hogy nincs szüksége a világon senkire. Saját maga társaságában zökkenőmentesen leélhette volna az életét, ha nem szegődik mellé a szószátyár, lerázhatatlan Szamár. A próbának (a királylány kiszabadításának) kezdetben még inkább csak egymás mellett, mint együtt indulnak neki. Ám a harc hevében bizony a nagydarab zöld fickó is rádöbben, milyen jól jön a – néha igencsak meglepő módon érkező – segítség Szamár személyében. Shrek lassan ízlelgetni kezdi a barátság jó érzését, és rájön, hogy mégsem kerek a világ egyedül. A magányos ogre végül még hozzá illő feleséget is talál magának, a szeleburdi Szamár pedig lelkesen figyeli alakuló boldogságukat − amit titokban saját érdemének és közreműködésének tulajdonít. Magányos az Így neveld a sárkányodat kissé esetlen legénykéje, Hablaty is. Ő mindent, sőt túl sokat is tesz azért, hogy ez megváltozzon. Vikingek közt főviking szeretne lenni, ám ennél jóval nagyobb feladat vár rá: meg kell találnia vélt ellenségében, a sárkányok nemzetségében a hozzá hasonlót. A sérült sárkány szemében meglátja a félelmet, ami ismerőssé, megszelídíthetővé teszi a rettegett fenevadat. Kapcsolatuk lassan, fokozatosan alakul barátsággá, ami mindkettőjüket gyógyítja és gazdagítja. Mi több, a történet végére a fiú sikeresen „rendet rak” a többiek fejében is. Így tud együtt megmenekülni a sárkányok és az emberek nemzetsége. Hablaty kirekesztettsége pedig végre megszűnik. Kivívja társainak tiszteletét és szeretetét is. Neked is van idegeskedő vagy szörnyen feledékeny, álmodozó vagy rém ronda, gyáva vagy túl vakmerő, mogorva vagy éppen túlságosan beszédes, kicsit szeleburdi vagy félelmetesen szigorú ismerősöd? Lehet, hogy remek barát válna belőle? Fogalmazd meg, hogy szerinted...

Olvass tovább

Kirándulás Narniába -pályázat!

Ekkor: 2013. december 5. | Itt: Cikkek mentén, Pályázatok | 0 hozzászólás

Kirándulás Narniába -pályázat!

Ebben az évben bizonnyal nagy ünnepségre készülnek Narniában. C. S. Lewis éppen ötven éve hagyott itt bennünket és lépett át Aslan birodalmába. Az ünnepségen biztosan részt vesz ennek a csodálatos birodalomnak minden lakója. Faunok és erdei tündérek muzsikálnak majd. Törpék, kentaurok ropják a táncot a beszélő állatokkal. A királyi trónon ott ülnek majd Edmund, Lucy, Peter és Susan. Aslan, a jóságos és bölcs oroszlán, Narnia fejedelme pedig ott sétál az ünneplők között. De tudod-e, hogy nem mindig volt ilyen békés és vidám Narnia földje? Hogy mi is történt pontosan, azt megtudhatod C. S. Lewis Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című könyvéből. De Narniában még több kaland vár rád! S mindnek részese lehetsz, ha elolvasod Narnia krónikáinak mind a hét részét. Most pedig meg is nyerheted az egész könyvsorozatot! Nem kell mást tenned, mint lerajzolnod, hogyan ünnepelték a szerzőt, C. S. Lewist Narnia lakói. A rajzodat küldd el nekünk, s a legjobbak között kisorsoljuk C. S. Lewis Narnia krónikái című regénysorozatát. A rajzok beküldési határideje:...

Olvass tovább

Jézus születése

Ekkor: 2013. december 5. | Itt: Cikkek mentén | 0 hozzászólás

Jézus születése

A Római Birodalom nagy hatalmú császára, Augustus, gondolt egyet: „Vajon mennyi ember élhet a birodalmamban? Jó lenne megszámolni!” Ezért kitalálta, hogy mindenki menjen el oda, ahol született, és ott írják össze az embereket, hányan is vannak. Igen ám, de akkor még nem jártak vonatok vagy repülők! Jobbára gyalogoltak az emberek, ha el akartak jutni valahová. Szamárhátra is ritkán ültek. Lova pedig leginkább csak a rómaiaknak volt. Ott is jobbára a gazdagoknak. Egy szegény zsidó családnak jó, ha egy kis szamárra telt. Így volt ezzel Mária és József is. Názáretből kellett Betlehembe menniük. Ez olyan, mintha neked gyalog kellene a fővárosból eljutni a Balatonig. Bizony többnapi járóföld az út! Különösen Máriának lehetett fárasztó az utazás, mert kisbabát várt. Isten egy angyal által üzente meg, hogy a születendő gyermek különleges, csodálatos ajándék lesz az egész világnak: ő Isten Fia. Mária nagyon elfáradt a hosszú úton. A baba is megszületni készülődött. De mire Betlehembe értek, már zsúfolásig megtelt a város. Minden szállást elfoglaltak. József aggódott. Hiába kopogtattak házról házra, nem volt hely. Végül egy gazda beengedte őket az istállójába, ahol végre megpihenhettek a puha szalmán. Az állatok csodálkozva füleltek, amikor meghallották a kisbaba sírását. Megszületett Mária kisfia, akit Jézusnak neveztek el. Anyukája bepólyálta, de mivel nem volt babaágy, szalmával bélelt jászolba, az állatok etetőjébe fektette. Ó, mennyire örültek a szülők ennek a gyönyörű ajándéknak! Aznap este kint a pusztában pásztorok őrködtek a nyájuk mellett. Hirtelen vakító fény árasztotta el az égboltot. Egy angyal jelent meg, és körberagyogta őket az Úr dicsősége. A pásztorok úgy megrémültek, hogy azt sem tudták, hova bújjanak ijedtükben. Az angyal megnyugtatta őket: – Ne féljetek! Mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz! Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus. A pásztorok elcsodálkoztak. Régóta várták a Megváltót, aki megszabadít a bűntől. De csak akkor esett le igazán az álluk, amikor mennyei seregek sokasága jelent meg az égen. Egy seregnyi angyal, akik Istent dicsérték! Az angyalok elmentek, a pásztorok pedig izgatottan siettek Betlehembe, ahol megtalálták a bepólyált gyermeket, úgy, ahogy az angyal jelezte. Most már ők is dicsőítették Istent, mert minden úgy történt, ahogy az Úr üzente...

Olvass tovább