Blog

A Harlem szuperhőse

Közzétette: | Ekkor: 2017. október 19. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

A Harlem szuperhőse

Jaj, ez a Walter! Megőrjít ezekkel a dinókkal! Mert miért lenne bátorság az, hogy te vagy a legnagyobb meg a legveszélyesebb? Úgy könnyű hősnek lenni! Engem a dinóknál sokkal jobban érdekelnek az emberek. Főleg azok, aki igazán bátrak voltak. Annyira bátrak, mint a szuperhősök. Az igazi hősök sokkal többen vannak, mint hinnéd. És sokkal hétköznapibb emberek, mint gondolnád. Olyanok, mint te vagy én. Nem tudnak repülni, nincs lézerkardjuk, és az óceánokat sem képesek átúszni a fénysebességnél gyorsabban. Hogy akkor miért hősök? Mindjárt...

Olvass tovább...

Győzelem emberhátrányból

Közzétette: | Ekkor: 2017. október 19. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Győzelem emberhátrányból

Mi az a nagy csillogás-villogás, ami a porfelhőből előtűnik? A napfényben a sok rézsisak, rézpáncél, a dárdák vashegye csillog. A kardok is csillognának, ha a nem fedné be őket az út pora. De bizony befedi. Akkoriban ugyanis nem volt aszfaltozott út. De még kővel kirakott út sem igazán! Poros utakon vagy akár árkon-bokron, erdőn-mezőn át vonultak a katonák. A csillogó-villogó fegyverekkel, páncélokkal felszerelt filiszteus sereg is. A filiszteusok a zsidók ellenségei voltak. A tenger felől érkeztek új hazát keresve, és a tengerparton...

Olvass tovább...

A Mount Everest meghódítása

Közzétette: | Ekkor: 2017. október 19. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

A Mount Everest meghódítása

A Mount Everest (nepáli nevén Csomolungma) a Föld leghatalmasabb hegycsúcsa: 8848 méter magas! A hegycsúcs már az ezerhétszázas években is szerepelt francia hittérítők térképein. Azonban csak 1953-ban tudta meghódítani az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tendzing Norgaj. A nők közül elsőként 1975. május 16-án Tabei Dzsunko japán hegymászónő jutott fel a Csomolungma csúcsára. A magyarok közül először Erőss Zsolt érte el a csúcsot 2002. május 25-én. Az első magyar nő pedig Ugyan Anita volt 2009-ben.   Halál a hegyen A világ...

Olvass tovább...

Megjelent a szeptemberi Cikcakk!

Közzétette: | Ekkor: 2017. szeptember 5. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Megjelent a szeptemberi Cikcakk!

Víz! Víz! Víz! Az élet egyik legfontosabb eleme. Ha kíváncsi vagy rá, miért, lapozd fel a CikCakk magazin negyedik számát! Közben megtudhatod azt is, hogy miért olyan fontos Izraelben a víz, miért sós a tenger, vagy hogy miként élnek a vízre épült városokban. Olvashatsz arról a csodálatos vízről is, amely új életet ad.

Olvass tovább...

Gyöngyhalászok régen és most

Közzétette: | Ekkor: 2017. szeptember 5. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Gyöngyhalászok régen és most

Hogyan születik az igazgyöngy?   Egy maláj mese szerint az igazgyöngy a fájdalomból születik. És ez valóban így is van. A kagylóhéjak között lakik maga a kagyló állatka. Ha a „házába” valamiféle idegen anyag, piszok, szennyeződés kerül, az őt nagyon zavarja. De mivel nem tudja kiebrudalni a házából a betolakodót, más módszert választ: testéből egy különleges anyagot bocsát ki, amivel körülveszi az „idegent”.  A kagylónak három évre van szüksége ahhoz, hogy egy átlagos (borsónyi méretű) gyöngyöt termeljen.   Gyöngyhalászat régen...

Olvass tovább...

Milyenek a bálnák?

Közzétette: | Ekkor: 2017. szeptember 5. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Milyenek a bálnák?

Szia, Cetka vagyok. Igazából nem ez a nevem, hanem csettegések sorozata, de azt úgysem tudnád kimondani. Egy ember barátom nevezett el Cetkának, úgyhogy maradjunk ennél. Egyébként ámbrás cet borjú vagyok, bár ezt már biztosan kitaláltad a képeim alapján. Jó nagy fejem van, ugye? A testem egyharmada. Természetesen ebbe a nagy fejbe jó sok gógyi is szorult, meg egy igazi extra, de erről később mesélek.   Amúgy tudod, hogyan lehet megkülönböztetni a cetféléket a cápáktól? Hát úgy, hogy a mi farkunk vízszintes, és föl-le csapkodunk vele, a...

Olvass tovább...

Rejtőzködő részünk

Közzétette: | Ekkor: 2017. szeptember 5. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Rejtőzködő részünk

Talán hallottad már, hogy „testünk kétharmada víz”. De elgondolkodtál már, mit is jelent ez? Kétharmada… Ez olyan, mintha hárman lennétek testvérek. Kapnátok egy tábla finom csokit, amit persze három egyenlő részre kell osztani. Egy rész a tiéd, ez az egyharmad. A másik két rész a tesóidé. Az pedig a kétharmad. Pontosan kétszer annyi, mint amennyi a tiéd. Azért ez furcsa egy kicsit, nem? Ülsz egy kád vízben. A víz körülvesz, nem ütöd meg magad, ha beleülsz. Ha felemeled a karod, lecsöpög róla a felesleg. Próbáld csak ki! Azután fogd meg a...

Olvass tovább...

Megjelent a májusi Cikcakk!

Közzétette: | Ekkor: 2017. július 6. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Megjelent a májusi Cikcakk!

Ha együtt cikáztok Sárival és Somával, következő lapszámunkban megismerhetitek az világűr felfedezésének első lépéseit, és azt is, milyen különleges közlekedési eszközöket használtak régen, és használnak ma is. Természetesen megismerkedhettek nagy bibliai felfedezőkkel, és megtudhatjátok azt is, hogyan győzte le Mandzsúriában a fekete sárkányt egy magyar lelkészházaspár. Ha mindez nem lenne elég, akkor a bátrabbak a tengerek mélyére is alászállhatnak, sőt szafaritúrára indulhatnak Sárival és...

Olvass tovább...

Állatkertek régen és ma

Közzétette: | Ekkor: 2017. július 6. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Állatkertek régen és ma

Bizonyára sokan voltatok már állatkertben. Az állatkertek szerepe a kezdetektől a modern időkig sokat fejlődött, változott. A világ legelső állatkertje Mária Terézia nevéhez fűződik, jobban mondva férjééhez, I. Ferenc császáréhoz. Ő szerzett be először állatokat 1752-ben, és tartotta őket zárt parkban bemutatás céljára. Azóta a bécsi állatkert, amely a schönbrunni kastély mellett terül el, igencsak megnőtt. Ma már a világörökség része. A kezdetben néhány állattal bíró kert ma több mint ötszáz állatfajnak ad otthont. Közülük több fajt is a...

Olvass tovább...

Száguldjunk vonattal!

Közzétette: | Ekkor: 2017. július 6. | Itt: Cikcakk | 0 hozzászólás

Száguldjunk vonattal!

Utaztál már Budapestről Székesfehérvárra? Vagy Siófokra? Mit gondolsz, milyen gyorsan megy a vonat? Az utasok is láthatják a kocsiban elhelyezett képernyőn, hogy 120 kilométer per óra sebességgel halad. Ha állomáshoz közeledik, akkor lassít, majd szép lassan megáll. El tudod képzelni, hogy van olyan vonat, ami 300, netán 350 kilométer per óra sebességgel közlekedik? Ilyen nagysebességű vonatok elsősorban Japánban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában találhatók. De Európa több országában is használhatnak az utasok  szupergyors...

Olvass tovább...